A kutató számára az otthon levegője rendkívül fontos, mert olvas, kutat, nyomoz, következtet, és nem is akkor támadnak mindig a legjobb gondolatai, amikor leül az íróasztalához vagy a laboratóriumában dolgozik, hanem váratlan pillanatokban, az otthon kellemes csendjében. Állandó szellemi készenlétben él.

Kapcsolódó idézetek

1. Egy jó, fiatal kutatónak, aki egy munkahelyet keres, a legfontosabb mindig az, hogy ki van ottan. Nem elsősorban az, hogy mennyi fizetést kap és milyen a felszerelés. A felszerelés persze fontos, de nem a legfontosabb. Hogy ki van ottan. Hogy van-e olyan hangulat, stimuláció, van-e olyan interakció az emberek között, ami azután egy gyors és értelmes fejlődésre vezetget vagy nem. Georg Klein
2. Az elme (...) élénkebb és eszesebb lesz az elzártságban és a folyamatos magányban. Így nincs szüksége egy nagy laboratóriumra, amiben gondolkozhat. Az eredetiség a magányból születik, mentesen a ránk záporozó mindenféle külső hatástól, amik megbénítják az alkotó szellemet. Legyél egyedül, ez a feltalálás titka; legyél egyedül, mert ekkor születnek a gondolatok. Ezért van az, hogy számtalan földi csoda egyszerû környezetben jött létre. Nikola Tesla
3. A kutató nélkülözhetetlen tulajdonságai: a szellemi függetlenség, az ítélőképes tudásszomj, a fáradhatatlan munkakedv, a haza szeretete és a dicsőségvágy. Santiago Ramón y Cajal
4. Azt mondják, a levegő a lélek igazi otthona, de ha az ember az érzékeire hallgat, azt hiszem, nem talál kellemesebb közeget a víznél. Saul Bellow
5. Az emberi személyiség nagyon gazdag és sokszínû, ezért nehéz megmondani, hogy ki válik majd jó kutatóvá. Ugyanakkor vannak olyan ismérvek, amelyeket nem én fogalmazok meg elsőként, nem lehet azonban elégszer hangsúlyozni: az elhivatottság és a kitartás mellett elengedhetetlen a belső érdeklődés, amely segíti a kutatót, hogy elmerüljön abban az örömben, amit a kutatás jelent. Ha úgy bele tud feledkezni munkájába, mint egy festő az alkotásba, akkor bontakozhat ki igazán. A kutatás szeretete a legnagyobb hajtóerő egy tudományos munkát végző ember számára. Perczel András
6. A tudós szellemi munkájában nem csak a kor szavára hallgat, hanem személyes motivációkra is. E tekintetben a tudós éppen olyan, mint a többi halandó. A kor szükségletei csak a tudományos előrehaladás általános kereteit szabják meg. De a tudós mint egyén nem a korigényben lel élvezetre és kalandra, őt nem a kor szava serkenti magányos, éjszakába nyúló munkára. A tudós ugyanolyan személyesen érdekelt saját mûvében, mint a költő.
7. A kutató (...) a munkája során nem azzal a precíz logikával dolgozik, amellyel később az eredményeit megfogalmazza, hanem tapogatódzó, intuitív, többé-kevésbé homályos és véletlenszerû gondolati utat jár be, és a helyes irány "megérzésében" a vizsgált témáról alkotott szemléleti képére támaszkodik.
8. Aki egyedül, magában csendben marad, sok mindent fel tud fedezni, a csend beszivárog a bőr alá, megnyugtatja a szívet, enyhíti a szorongást, megtölti a szobát, megtelíti a házat, de odakint mint egy sprinter, egy versenyautó, a saját farkát kergető, de azt soha el nem érő kutya, zúg a jelenkor. De a csend sajnos kerüli az embereket, rövid ideig érzi jól magát a tömegben, hamar lelép. Jón Kalman Stefánsson
9. Jó oktató csak az lehet, aki a tudományos munkában is naprakész, aktívan foglalkozik a nyelvtudománnyal. És fordítva: nem lehet a tanítványok serkentő frissessége, új meglátásai, gondolatai nélkül nem elfásulva-elszürkülve, hanem friss szellemmel vizsgálni a szûkebb értelemben vett tudományos kérdéseket. Grétsy László
10. Ez a nagy kutatók jellemzője: van bennük bátorság. Hihetetlen körülmények között is mennek előre, csak gondolkodnak és gondolkodnak.