Ugrás a tartalomra
A kutatók különös viszonyban vannak a gondolataikkal: talán senki sem teljesen őszinte, még önmagával sem, a tekintetben, hogy mennyire hisz bennük... politikailag korrektnek, józanul gondolkodónak kell lennünk, mindig be kell látnunk, hogy éppenséggel tévedhetünk is. Belül, a szívünkben azonban, ott az az őrült vágy, hogy kijelentsük: "de én biztos vagyok benne, hogy ez így van!" Beleszeretünk a magunk gondolataiba, ha meg vagyunk győződve róluk. Foggal-körömmel védelmezzük őket. Utóvégre ettől függ tudományos megbecsülésünk, amelyen úgy csüngünk, mint a gyerekek a vattacukron... és mégis... és mégis... érzelmeink legmélyén azonban sosem huny ki a kétely sem... az aggály, hogy tévedünk, hogy becsapjuk magunkat... keserédes erósz - a tudomány sem más!
Kapcsolódó idézetek
-
A tudós gondolkodása egészen más pályán mozog, mások a célok. Minket az érdekel, hogy melyek a bizonyítható tények. Kutatást végzünk, az eredményeket publikáljuk, örülünk a sikernek, építünk a már megszerzett tudásra, tervezünk, pályázunk. Ez az életünk. (...) Ám a kutatóknak a közpolitika porondján megfelelni nem egyszerû. Ez most sok országban kiderült.
Kemenesi Gábor
-
A bizonyosság utáni vágy nagyon erős érzelem. Az élethez nélkülözhetetlenek a biztos - vagy legalább is biztosnak vélt - fogódzók. Válságos lelkiállapottal járhat, ha ezek veszni látszanak. A természettudomány tanúsága azonban ebből a szempontból nem látszik túl biztatónak, hiszen az derül ki belőle, hogy még az olyan egzaktnak számító tudományban is, minta milyen a fizika, a ma biztosnak vélt alapok holnapra megrendülhetnek. (...) Valójában sok mindenről vannak - vagy legalábbis lehetnek - biztos ismereteink, de minden egyes eset gondos mérlegelést igényel arra nézve, hogy ebbe a kategóriába tartozik-e és ha igen, milyen feltételek mellett. A hangsúly itt a mérlegelés szón van.
Hraskó Péter
-
A tudományt sokan arrogánsnak tartják, mert képes semmivé foszlatni dédelgetett illúziókat, és gyakran ellentmondani látszik a józan paraszti észnek. Úgy ingatja meg egy-egy szilárdnak vélt elképzelésünket, ahogy egy földrengés a biztos talajba vetett hitünket. Ennek ellenére azt állítom, hogy a tudomány maga az alázat. A tudósok nem kizsigerelni akarják a természetet, hanem tisztelettudóan kikérdezik és komolyan elgondolkoznak a feleletein.
Carl Sagan
-
Mivel a tudomány meg akarja érteni, milyen a világ, és nem azzal foglalkozik, hogy milyennek szeretnénk látni, az eredményei sokszor nehezen érthetők és nem nyújtanak kielégülést. Időnként arra ösztökél, hogy rendezzük újra a dolgokat a fejünkben. Vannak persze nagyon egyszerû tudományos ismeretek is. A komplikáltság oka a világ bonyolultsága - vagy a miénk. Amikor elhárítjuk magunktól, mondván, hogy ez nekünk túl nehéz (mert valószínûleg rosszul tanítottak az iskolában), egy kicsivel mindig csökkentjük az esélyünket, hogy a saját kezünkbe vehessük a jövőnket. A jogainkat csorbítjuk meg, és az önbizalmunk is meggyengül.
Carl Sagan
-
Mi, hétköznapi emberek nem úgy mûködünk, mint a józan gondolkodású tudósok, akik előbb apránként összegyûjtik az igazságra vagy a hazugságra vonatkozó bizonyítékokat, és csak azután vonják le a következtetéseket. Épp ellenkezőleg! Mi eleve elhiszünk mindent. És e hitünk csak akkor inog meg, ha a kétkedésünk és a gyanakvásunk van annyira erős, hogy semmiféle magyarázattal nem tudjuk már elaltatni.
Malcolm Gladwell
-
Nincs olyan tudományos kutató, aki munkája során írásban vagy szóban, kimutatható, bizonyítható módon még ne tévedett volna, illetve ne állított volna olyat, amit a tudomány fejlődése később megcáfolt. Ebben semmi szégyellnivaló nincs, a tudomány fejlődésének ez a szabályszerû útja. Aki a tudományban csalhatatlannak tartja magát, az előbb-utóbb minden tekintélyét elveszti. A kívülállók - esküdtek, védőügyvédek, ügyészek - ezt nem így látják: ők hajlanak arra, hogy a tudománnyal a csalhatatlanságot társítsák gondolatban, és azonnal ráhúzzák a vizes lepedőt arra, aki valahol, valamiben már bizonyíthatóan tévedett.
Venetianer Pál
-
Bárcsak kiküszöbölhető lenne a tudomány tiszta, objektív világában a saját ötleteinkbe való beleszeretés! Végül is szívesen hisszük azt, hogy a tudósok leginkább a bizonyítékokkal és az adatokkal törődnek, és épp ezért együtt, büszkeség és előítélet nélkül munkálkodnak a közös célért, az egyre nagyobb tudásért. Nagyon szépen hangzik, ám az a helyzet, hogy a tudományos munkát is emberi lények végzik. És mint ilyenek, a tudósokat is ugyanaz az óránkénti 20 wattal mûködő számítógép (az agy) és ugyanazok a torzítások (mint például a saját alkotásaink preferálása) korlátozzák, mint bárki mást.
Dan Ariely
-
A tudósokról széles körben azt tartják, hogy a tudományos módszerként ismert, jellegzetes eljárást követik. Ezt a képet azonban egyszer s mindenkorra el kellene vetni. Helyénvalóbb lenne azt állítani, hogy a tudósok ugyanolyan racionális módon okoskodnak, mint az ügyvédek vagy a nyomozók, amikor kategorizálják a jelenségeket és értékelik a bizonyítékokat. Egy ehhez kapcsolódó (és valójában kártékony) téveszme az a széles körben elterjedt vélekedés, miszerint gondolataik minőségét tekintve ezek az emberek valamiféle "elitet" alkotnak. A "tudományos kutatás képessége" csupán egyik aspektusa a szellemi képességek sokkal tágabb fogalmának - mely utóbbinak a tudósokkal azonos mértékben birtokában vannak a legjobb újságírók, ügyvédek, mérnökök és politikusok is.
Martin Rees
-
Még a legmegátalkodottabb ateistákban is gyakran megvan a természet tisztelete, szinte vallásos áhítathoz hasonló elragadtatást éreznek mélységei, szépsége és kifinomultsága láttán. A tudósok e tekintetben valójában igen érzelmesek. Tévhit, hogy hideg, kérges szívû, lelketlen alakok.
Paul Davies
-
Sokan szeretik úgy elképzelni, hogy a tudomány az valami vallásos áhítatban készül, és csupa okos ember töri magát, hogy nagy felfedezéseket tegyen együttmûködve a többiekkel, ez ugye szép, de nem igaz. A tudomány világa éppen olyan, mint az összes többi.
Csányi Vilmos