Mi, hétköznapi emberek nem úgy mûködünk, mint a józan gondolkodású tudósok, akik előbb apránként összegyûjtik az igazságra vagy a hazugságra vonatkozó bizonyítékokat, és csak azután vonják le a következtetéseket. Épp ellenkezőleg! Mi eleve elhiszünk mindent. És e hitünk csak akkor inog meg, ha a kétkedésünk és a gyanakvásunk van annyira erős, hogy semmiféle magyarázattal nem tudjuk már elaltatni.

Kapcsolódó idézetek

1. Az emberek ilyenek. Megkérdőjelezünk mindent, amiben hiszünk. Ez alól csak az kivétel, amiben igazán hiszünk, mert azt mindig, fenntartások nélkül is elfogadjuk. Orson Scott Card
2. Ahhoz, hogy tudományt tudjunk teremteni, kételyeinktől meg kell szabadulnunk. Ám csak kevesen értik meg, hogy a kételkedésről nem szabad túl korán lemondanunk. Sajnos az emberek gyakran anélkül adják fel kételyeiket, hogy azoknak valójában tudatában lennének.
3. A tudományt és a törvényt az különbözteti meg a vallástól, hogy (elvileg) semmit sem fogadnak el vakon, puszta hit alapján. Arra biztatnak minket, hogy kérdőjelezzük meg a bizonyítékokat, amelyek állítólag alátámasztják azt, amit el kellene hinnünk - vagy amiket egész addigi életünkben igazaknak hittünk -, és lehetőséget adnak arra, hogy megkérdezzük: valóban minden bizonyítékot elénk tártak-e, vagy az egésznek csak egy apró, kimazsolázott részét. Ha a meggyőződésünket nem támasztják alá a bizonyítékok, szabadon változtathatunk az álláspontunkon.
4. Egy tudós soha nem biztos. Ezt mindannyian tudjuk. Tudjuk, hogy valamennyi állításunk csak közelítő állítás, amelyeknek bizonyossága különböző fokú. Ha állítunk valamit, akkor nem az a kérdés, hogy igaz-e vagy hamis, hanem az, hogy mi a valószínûsége annak, hogy az állítás igaz vagy hamis. Richard Feynman
5. Mi emberek, hajlamosak vagyunk rá, hogy bármit előbb elhiggyünk, mint a valóságot. Carlos Ruiz Zafón
6. A filozófusok sokszor mohón kapnak mindenen, ami a paradoxon színében tûnik föl, és ellentmond az emberiség első és legelfogulatlanabb elképzeléseinek, mert azt hiszik, tudományuk felsőbbségét mutatja, ha képesek a közönséges felfogástól ennyire távol eső véleményre jutni. Másrészt minden meglepetést és csodálkozást keltő állítás olyan elégedettséggel tölti el az ember szellemét, hogy elmerülünk ezekben a kellemes érzelmekben, és nem vagyunk hajlandók elismerni, hogy örömünk alaptalan. David Hume
7. A kutatók különös viszonyban vannak a gondolataikkal: talán senki sem teljesen őszinte, még önmagával sem, a tekintetben, hogy mennyire hisz bennük... politikailag korrektnek, józanul gondolkodónak kell lennünk, mindig be kell látnunk, hogy éppenséggel tévedhetünk is. Belül, a szívünkben azonban, ott az az őrült vágy, hogy kijelentsük: "de én biztos vagyok benne, hogy ez így van!" Beleszeretünk a magunk gondolataiba, ha meg vagyunk győződve róluk. Foggal-körömmel védelmezzük őket. Utóvégre ettől függ tudományos megbecsülésünk, amelyen úgy csüngünk, mint a gyerekek a vattacukron... és mégis... és mégis... érzelmeink legmélyén azonban sosem huny ki a kétely sem... az aggály, hogy tévedünk, hogy becsapjuk magunkat... keserédes erósz - a tudomány sem más! Carlo Rovelli
8. A tudós naiv hittel szerkeszti elméleteit, sokszor szertelenül, vad fantáziával. Ezek az elméletek nem igazságok, nem felismerések, nem megtalált törvények, hanem modellek, mûködő elmekonstrukciók, be lehet őket indítani, szabadon változtatni, egyszerûsíteni, bonyolítani, lehet velük játszani. Többek között ki lehet őket próbálni a gyakorlatban. És ekkor az elmélet sorsa eldől, vagy eredménytelen a gyakorlatban, és akkor rövidesen a szemétdombra kerül, vagy valamivel jobb, mint amit eddig alkalmaztunk, valamit pontosabban ír le vagy jósol meg, mint az előző elmélet, és akkor használjuk. Használjuk, hiszünk benne, mindaddig, amíg egy jobb nem akad. Ennyi a tudomány, nem több és nem is kevesebb. Csányi Vilmos
9. Igazából nem vagyunk képesek egyik tudományos modell végleges bizonyítására sem. Ehelyett a tudósok kísérletek sorát folytatják le és megfigyeléseket tesznek. Csakis abban az esetben válhat a modell széles körben elfogadottá, ha kiállja ezen tesztek próbáját. Bármilyen modell vagy elmélet legfontosabb eleme azonban az, hogy jóslásokba kell bocsátkoznia, és annak esetlegesen téves volta érvényteleníti majd a modellt. Amennyire mindnyájan szeretjük, hogy ha igazunk van, a jó tudomány éppen annyira törekszik arra, hogy megcáfoljon minket.
10. Használjuk a fejünket, bízzunk a logikus következtetésekben (...). Kételkedjünk mindabban, amit hallunk, látunk. Hiába látjuk azt, hogy reggel a Nap keleten felkel, este pedig lenyugszik, mégsem a Nap forog a Föld körül.