A kutyák falkában élnek, rivalizálnak, verekszenek az erősorrendért. De minden kutyában mûködik egy kötött program, beléjük van építve egy fék. Ha érzi, hogy gyengébb a másiknál, ösztönösen megadja magát, a hátára fekszik, fölemeli a lábait, nyüszít. Ha pedig ő az erősebb, és a másik fél már feladta: nem támad tovább. Ezzel az ösztönnel védi magát az élet. Hogy nem kell elpusztítani a legyőzöttet, mert máskor, mások ellen még lehet ő az erősebb. Hogy nem csak egy maradhat.

Kapcsolódó idézetek

1. Az őzekre ráparancsol az agyuk, hogy fussanak, mert rosszul állnak a dolgok. És az őzek futnak is. Olykor egyenesen egy-egy autó elé. Megkérdőjelezhetjük ezt az ösztönt. Vitába szállhatunk vele. Kiiktathatjuk a kapcsolót, megvizsgálhatjuk a fenyegetést, mielőtt cselekszünk. Ehhez azonban erő szükségeltetik. Egy izom ez, amelyet fejleszteni kell. És az izmokat a feszítés fejleszti, ha emelünk és tartunk velük. Ryan Holiday
2. A falkába tartozó kutyákat kár is kiképezni, mert más dolog az egyéni engedelmesség és más dolog a falka. Ha a falka rázúdul valamire vagy valakire, azt semmiféle parancsszóval megállítani nem lehet. Csányi Vilmos
3. A kutyák valamilyen módon összekötik az embereket, még azokat is, akik már szívesen lazítanának a köteléken. Laurel Braitman
4. Az állatok nem viselkednek úgy, mint az emberek. (...) Ha harcolniuk kell, harcolnak. Ha ölniük kell, ölnek. De nem használják az eszüket arra, hogy kimódolják, miként lehet megzavarni más lények életét, és hogyan lehet ártalmukra lenni. Méltóságuk van és becsületes állati természetük.
5. A kutya képes szeretni is, együtt érezni is: ha beteg a gazdája, nem mozdul mellőle és nyüszít. A kutya még unatkozni is tud, és képes élete értelmét egy másik lényben látni: ha a gazdája meghal, némelyik utána pusztul, csak hogy vele maradhasson. Ábrándozni azonban nem képes. Dmitry Glukhovsky
6. A kutyák azért teszik, amit tesznek, hogy örömet okozzanak nekünk vagy megvédjenek bennünket. Mást nem tudnak. És mi ugyanezzel tartozunk nekik. Robert Crais
7. Vannak emberek, akik szeretnek dolgozni, mások nem, de a kutyák máshogy mûködnek. Arra lettek szelektálva, hogy szeressenek dolgozni és szívesen vegyenek részt az emberrel közös tevékenységekben. A kutatások alapján tudjuk, hogy a kutya azért szeret dolgozni, hogy az ember szeresse őt, pozitív társas jelzéseivel megerősítse ezt az érzést, és a kutya tudhassa, hogy ő az emberi csoport tagja. Miklósi Ádám
8. A biológiában járatlan emberek gyakran nem értik az analógián alapuló érvelés korlátait. Sok ember nem örül annak, hogy dolgoznia kell azért, hogy pénzt keressen. Ebből következtetve egyesek úgy gondolják, hogy a kutyák dolgoztatása sem helyes. Pedig könnyen lehet, hogy az, amit mi, emberek munkának érzékelünk, esetleg megszokott tevékenység az állat számára, amely az evolúció során elválaszthatatlanul az élete részévé vált. Az állatok - és így a kutyák is - arra vannak "programozva", hogy a környezetből érkező ingerekre válaszoljanak. Az ingerszegény környezetre kárhoztatott kutyánál könnyen jelentkezhetnek viselkedési és mentális problémák, ha nem engedik meg neki, hogy természetes késztetései szerint cselekedjen. Miklósi Ádám
9. A legtöbb állat, de különösen a kutya, se nem kifejezésképtelen, se nem néma. A kutyák, ahogy a farkasok, a szemükkel, fülükkel, farkukkal és testtartásukkal is kommunikálnak. A némaságtól pedig igen messze áll az, hogy nyüszítenek, morognak, vakkantanak, csaholnak, nyöszörögnek, vinnyognak, ugatnak, ásítanak és vonítanak - teszik mindezt már életük első néhány hetében.
10. A sarokba szorított vadállatok dühödten harcolnak. Az emberek is tudják, hogy ha nincs más választásuk, a végsőkig küzdenek. Ezért kell menekülési útvonalat hagyni a körbezárt ellenségnek, és ezért nem szabad soha a hazatérő ellenségre támadni.