Ugrás a tartalomra
A legsikeresebb harcosok és küzdők a jelek szerint azok, akik érzelmileg távol tudják tartani magukat a harctól. A csatában a katonák igyekeznek gépiesen lőni az emberekre, anélkül, hogy félnének meghúzni a ravaszt, vagy éppen örömüket lelnék benne. A katonának képesnek kell lennie megállapítani, mi az igazi célpont, majd azt előítélet és érzelmek nélkül megsemmisíteni. A normális társadalomban ezért pszichopatának tekintenék, a háborúban viszont ez a viselkedés nagyon hasznos, hiszen ott ötven milliszekundum a különbség élet és halál között.
Kapcsolódó idézetek
-
Kétféle vezér létezik a világon (...). A háborús vezérek és a békés vezetők. És ezek teljesen mások. Máshoz kell érteniük. A háborús vezér nem lehet gyenge. A háborús vezérnek meg kell mutatnia, hogy egy-két emberélet nem számít. A csoport túlélése számít. Az számít, hogy mindig mi kerülünk ki győztesként és bármi áron. Nem számít, hogyan csináljuk, hogyan jutunk el a palotába, hogyan győzünk, amíg sikereket érünk el. Csak ez számít.
Charlie Higson
-
Egy katonai hadmûveletben a hadsereg erejét a létszámon túl az is meghatározza, ha egy úgynevezett "x"-szel társul. Ez az "x" nem más, mint a katonák bátorsága, a harc iránti lelkesedésük, valamint a veszélyérzetük legyőzése. Ha valakik igazán akarnak harcolni, és megértik, miért teszik, akkor akár katonai zsenik vezetik őket, akár egyszerû emberek, akár szuronnyal harcolnak, akár olyan puskával, ami 30 golyót lő ki percenként, ezek a katonák mindig erősebbek lesznek, és győzni fognak.
-
A jó harcos a pillanatban él, ám belelát a jövőbe. Minél jobb a harcos, annál távolabb lát.
Mark Lawrence
-
A küzdelem hasznos, az teszi erőssé az embert. Ha naponta szembe tud nézni a halállal, és még úgy is teszi a dolgát, ki tudja, mire képes még, és akinek nincsenek korlátai, azt nehéz legyőzni a csatában.
-
A harcos nem attól harcos, hogy feladja, amit szeret, hanem hogy szereti, amit csinál. (...) Egy jó harcos nem tökéletes, nem győz mindig, nem sérthetetlen. A jó harcos nagyon is sebezhető... Ez teszi igazán bátorrá! A harcos cselekszik, csak a bolond sír! Nincs olyan, hogy kezdet és vég, csak a tett van.
-
Csak a gyengék és a bizonytalanok kényszerülnek állandóan önmentő és önigazoló összecsapásokra. Az igazi harcost békén hagyják az ellenségei, mert tartanak tőle; neki az állandó készenléti állapotát kell megőriznie.
Moldova György
-
A harcos nem panaszkodik és semmit nem sajnál. Az élete végtelen kihívás, márpedig a kihívás nyilvánvalóan nem lehet sem jó, sem rossz. A kihívás egyszerûen az, ami: kihívás. Az alapvető különbség a hétköznapi ember és a harcos között az, hogy a harcos mindent kihívásnak tekint, míg a hétköznapi ember áldásnak vagy átoknak.
-
Tudod van, hogy összejön minden. Ott vagy abban az életben, amit elképzeltél, talán tízszer jobb, mint amilyennek sejtetted, aztán meg már mennél is tovább. Nem élnéd meg a perceit, nem vennéd el azt, ami azzal jár, hogy harcoltál, mert már a következő lépés érdekelne. Ilyenek vagyunk... képtelenek leállni, pihenni, szétnézni a domb tetején, és élvezni a kilátást, azt, hogy ha már egyszer eljutottál a helyedre, ott le is kell ülni egy picit, és ki kell pihenned a harcot.
Oravecz Nóra
-
Az igazi harcost nem foglalkoztatja a nyerés vagy vesztés gondolata. Ellenfelét fogva tartja a győzelem éhsége és a vesztéstől való halálos rettegése - de ő szabad. Nagy előny!
Müller Péter
-
Ha belegondolsz abba a pszichológiai folyamatba, ami a harcban az emberi agy mélyén mûködésbe lép, rá kell jönnöd, hogy a háború sikeressége valójában azon múlik, mennyire tudjuk elnyomni az ösztönt, amellyel önmagunkat óvjuk. Olyan ez, mint egy fordított evolúciós folyamat.