Ugrás a tartalomra
Idézetem
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0
  • Témák
  • Szerzők
  • Kedvenceim 0

A levegőben elengedett tárgyak leesnek. Rendszerint valóban ez történik. De ha a szóban forgó tárgy egy papírlap, és "véletlenül" erős szél fúj, akkor felfelé is szállhat. (...) A természeti törvényt csak akkor kell szükségszerûnek tekintenünk, ha elvonatkoztatunk (...) az esetlegességektől.

David Bohm
🤲 Elfogadás 🌅 Nyugdíjba vonulás
Ad

Kapcsolódó idézetek

  1. A természet nem jó és nem rossz, csak van. A levél nem jó a fán, és nem rossz, ha lehullik, hanem van. Hogy jó vagy rossz, azt mi tesszük hozzá, a magunk szempontjai és gondolatvilága szerint.
  2. Némileg rejtélyes az a tény, hogy a Világegyetem egész anyagtartalma az általános törvényszerûségeknek engedelmeskedik. Ha a világmindenség valóban véletlen jellegû volna, és tisztán valószínûségi alapon mûködne, akkor azt várnánk, hogy a fizika törvényei által megfogalmazott szabályszerûségek egy idő után megváltoznának vagy akár meg is szûnnének. Egy olyan világegyetemben, amelyben bármi megtörténhet, akár az is előfordulhatna, hogy a fizika alapvető törvényei egyszerre csak érvényüket veszítik. Keith Ward
  3. A jó dolgoknak véletlenül, meglepetésszerûen kell megtörténniük velünk. Ha valami után nagyon vágyakozunk, úgy járunk, mint az, aki túl erősen szorít magához egy léggömböt: az álom egyszer csak kipukkan, s darabkái a semmibe hullanak.
  4. Viselkedésünk minden gyakorlati szempontból véletlenszerûnek tekinthető. Azaz megjósolhatatlan, alkalomszerû, körülírhatatlan, előreláthatatlan és szabálytalan. Ezzel a feltételezéssel csak egyetlen baj van. Hogy alapvetően téves. Barabási Albert-László
  5. Mikor a világ kibillen a tengelyéből, mikor egy másik dimenzió szélén egyensúlyozunk, mikor az ég összeszakad a földdel, és a sors úgy dobál minket, akár a szél, akkor is van döntési lehetőségünk. Eldönthetjük, hogy száraz falevél módjára sodródunk, vagy megtanulunk repülni.
  6. Úgy gondoltam, ha hagyom a dolgokat a maguk útján haladni, majd csak lesz valahogy. A dolgok pedig többé-kevésbé a maguk útján haladtak és többnyire mindig lett is valahogy. Akár a papírsárkány, amelynek elpattant a kötele, szabadon szállok, amíg csak akarok! Kanehara Hitomi
  7. Egy levél táncol már csak a levegőben. Egyre magasabbra emelkedik, spirálvonalban, mintha rá nem hatna a nehézségi erő és a logika, s olyasmiért nyúlna, ami elérhetetlen. Természetesen ez is leesik majd. Egyszer. De most még visszafojtott lélegzettel figyelem, és azt kívánom, bárcsak tovább szállna. Megvigasztal a küzdelme. Libba Bray
  8. A képtelen dolgok a valóság legszélén léteznek. A legapróbb elvétett mozdulat, a legcsekélyebb bolygatás, és lepottyannak. Vagy üvöltve felpattannak. Nem lehet tudni. Óvatosnak kell lenni, tapintatosan kell bánni velük. John Ajvide Lindqvist
  9. Ahogyan változunk, néha egyet előre, egyet meg hátra lépünk, lehet, hogy jobb felszereléssel megyünk a hegyre, ám kevésbé tudatosan, véletlenszerûen cselekszünk. De amikor ez az út keménnyé válik és elromlanak a dolgok, ugyanazokra a tulajdonságokra van szükség (...): bátorság, találékonyság, a kényelmetlen helyzetekkel való megbirkózás képessége és legfőképp erős akarat, elszántság. Edmund Hillary
  10. Ha egy kő leszakad a hegyről, aztán az ember visszacipeli, az még csak hagyján. De ha egy nagy kő leesik valakinek a szívéről, aztán váratlanul vissza akar gördülni, az már sehogy se járja. Az könnyen leveheti az embert a lábáról.
Ad

© 2026 Idézetem. Minden jog fenntartva. Kapcsolat