A logikai módszereket tárgyaló tudósok azt a benyomást teszik reám, mint az a szónok, aki ékesszólását a beszédcentrumok, a hangképzés és a gége beidegzésének tanulmányozásával akarná fejleszteni. Mint hogyha ezen bonc- és élettani folyamatok ismerete pótolhatná a hiányzó tehetséget, vagy akár megjavíthatná azt, amivel bírunk!

Kapcsolódó idézetek

1. A beszéd a saját mentális immunrendszerünk egyik nagyon fontos része. Ha beszélünk a problémáinkról, akkor gyakran "maguktól" megoldódnak. Tulajdonképpen ilyenkor a beszélgetés közben építünk egy olyan összefüggésrendszert, amelynek a segítségével rájövünk dolgokra. Más megvilágításba kerülnek a problémák, új ötleteink támadnak, vagy egyszerûen csak megkönnyebbülünk, hogy valakinek elmondhattuk őket. Ezért van az, hogy hálásak vagyunk akkor is, ha valaki jó hallgatóság, és egyáltalán nem lát el tanácsokkal a gondunkra vonatkozóan. Szertics Gergely
2. Nem erősségünk a racionális beszélgetés, amelyben egy kérdésre odaillő választ adnak, egy érvet alaposan megforgatnak, hogy eldöntsék, elfogadják-e vagy sem. Szívesen nevezzük magunkat Homo sapiensnek, értelmes embernek, de a gyakorlat alapján úgy tûnik, jobban tennénk, ha levennénk ezt a címkét a homlokunkról. Nyelvünkre úgy tekintünk, mint amely értelmünk eszköze, a kommunikációnkra pedig úgy, mint ami maga a tökéletes információs csatorna és a ráció végső megnyilvánulása. De ha valaki veszi magának a fáradságot, illetve a bátorságot és titokban, az illemet és a törvényt megsértve, kihallgatja mások beszélgetéseit - ahogy azt, ó egek, az önök alázatos szolgája is teszi -, sokat megtud az értelemről vagy épp annak hiányáról. A beszélgetőtársak ugyanis alig figyelnek egymásra, nem hallják meg az érvek lényegét és inkább csak arra összpontosítanak, hogy elmondhassák, amit ők maguk akarnak. Így aztán a szavak és az azokra adott reakciók nemigen találkoznak.
3. A nyelv nem tudomány, a szó, beszéd nem bölcsesség. Kulcsa a tudományoknak, út, mód, eszköz a bölcselkedésre. Örömestebb tanuljuk a nyelvet együtt a dologgal; mélyebben benyomódnak a jelek a jelentett ideákkal emlékezetünkben. Kármán József
4. Azok, akik azt hiszik, hogy a nyelvtan csak egy halom szabály meg kötöttség, tévednek. Ha alaposabban megnézzük, a nyelvtan felfedi a történet rejtett értelmét, elrejti a rendetlenséget és az elhanyagoltságot, összekapcsolja az elemeket, közelebb hozza egymáshoz az ellentéteket, a nyelvtan egy fantasztikus eszköz arra, hogy olyanná szervezzük a világot, amilyenné szeretnénk. Delphine de Vigan
5. A kommunikációs képzések nagy része azzal foglalkozik, mit mondunk, ugyanakkor a tanulmányok kimutatták azt, hogy ahogy mondunk valamit, az sokkal nagyobb hatással van az üzenetünkre. A testbeszéd tudatos használata a hiányzó összetevő a legtöbb ember számára.
6. Akik jobban tudnak okoskodni, s jobban meghányják-vetik gondolataikat avégből, hogy tisztán s érthetően kifejthessék, jobban meg is tudják az embert győzni arról, amit állítanak, még ha pórias nyelven szólnak is, és sohasem tanulták is a retorikát; s akinek kedvesebb ötleteik vannak s díszesebben s gyöngédebben tudják kifejezni őket, jobb költők lesznek, ha ismeretlen is előttük a költészettan. René Descartes
7. Egy szöveg akkor mûködik a legjobban, ha nem csak a szemnek szól, hanem a fülnek is. Azaz mindig gördülékenyebb, meggyőzőbb és szerethetőbb, ha beszédként is mûködik, nem csak leírva. Amikor írok valamit, gyakran fel is olvasom magamnak. Ha elmondva nem hangzik jól, újraírom. (...) Annak idején, irodalomtörténészként én is azon a tudományos metanyelven írtam, amit csak az a néhány ember ért, akiknek az a szakmájuk. Ennél számomra nagyobb kihívás világosnak és kifejezőnek lenni. Nyáry Krisztián
8. Nem könnyû a tudósoknak. (...) Amikor az egyik tudós rájön, hogyan mûködik a világ, akkor egy másik közli, hogy a világ másképpen mûködik. Emiatt aztán összekülönböznek. Nálunk, egereknél, egy kis lökdösődéssel és sajtrágással el lehetne intézni az ilyesmit, és rögtön kiderülne, kinek az elmélete igaz. De egyik tudós sem akar rágcsálni. Ehelyett állítólag "az elméleteiken rágódnak". Á! Dehogy küzdenek meg a tudósok az igazukért kísérletek segítségével! Konferenciákra járnak, cikkeket írnak, és hosszasan beszélnek az előadásokon. Ezért nem tudják jól megoldani egymás közt a vitás kérdéseket. Legalább néhányszor közösen elrágódhatnának rajtuk. Markéta Banková
9. A logikus érvelés, az is csak ugyanolyan vitázási módszer, mint a többi, nem? Csak azért hisszük, hogy az az abszolút tuti, mert nálunk, Nyugaton, így szokás vitázni. (...) Pedig hát azt sem szabad ám elfelejteni, hogy a nyelv maga, már csak természeténél fogva is, illogikus. Tehát ki kell okoskodnunk magunkat az okosságból. Jeffrey Eugenides
10. Régente a hallgatás jeles eszköze volt az erények útján való haladásnak, de manapság már olyan a dolgok folyása, hogy a beszéddel szerzünk inkább érdemet. Gyakran sem tudományos szavak, sem sok bölcsesség nem szükséges, elég arra a megfelelő határozottság.