Egy szöveg akkor mûködik a legjobban, ha nem csak a szemnek szól, hanem a fülnek is. Azaz mindig gördülékenyebb, meggyőzőbb és szerethetőbb, ha beszédként is mûködik, nem csak leírva. Amikor írok valamit, gyakran fel is olvasom magamnak. Ha elmondva nem hangzik jól, újraírom. (...) Annak idején, irodalomtörténészként én is azon a tudományos metanyelven írtam, amit csak az a néhány ember ért, akiknek az a szakmájuk. Ennél számomra nagyobb kihívás világosnak és kifejezőnek lenni.

Kapcsolódó idézetek

1. Aki ír, az könnyebben is olvas, mûveltebb lesz, könnyebben képzeli bele magát mások helyzetébe, türelmesebb, elfogadóbb magával és másokkal. Aki ír, az kénytelen újra és újra átnézni, javítani, újra átnézni és újra javítani. Ha ezt megtanulja, tudni fogja, hogy 1. hibázni szabad, a hiba előre visz; 2. ahogy a szövegemre rá tudok nézni kívülállóként, mérlegelem mások véleményét, úgy ezt a jellememmel kapcsolatban is megtehetem. Horváth Viktor
2. Jóllehet az élő beszéd elevenebbül és közvetlenebbül hat, viszont az írott szónak előnye, hogy nyugodtan megválaszolható és megfogalmazható, hogy megmarad, és az írójától jól megfontolt és kiszámított formájában és rendjében újra és újra elolvastatván, mindenkor azonos hatást tehet. Thomas Mann
3. Az írás kollektív útjának megtételénél nem az a fontos, - illetve nem csak az a fontos - hogy az írónak jó szája legyen, de hogy a közönségnek jó füle legyen, azaz egy irodalom, mely maga a könyvek szervezett társadalma, akkor lesz igazán az élet kiapadhatatlan erőforrása, ha a jó írók mellett viszonylagosan jó mûvelt­ségû közönsége is van.
4. Az író, ha valóban író, önmagából kiindulva és legtöbbször önmagáról ír, és ha a szavai jelentenek valamit, az csupán azért lehetséges, mert hû önmagához, a saját hangjához és ritmusához. A tartalom, a téma az írás mellékterméke, nem pedig a lényege. Aharon Appelfeld
5. Akkor lesz igazi a gyerekirodalom, ha azt tehetséges emberek írják. Az, hogy különböző stílusok léteznek, technikai újdonságokkal megtûzdelt szövegek, az érdekesnek érdekes, de a lényegen nem változtat. A lényeg mindig az, hogy jól kell írni. Ehhez most rögtön hozzá kell tennem, hogy úgy kell írni, mint a felnőtteknek, csak egy kicsit jobban. Mégpedig azért, mert a gyerekek érzékenyebb közönség, az irodalom szinte szó szerint épül be a fejükbe, a lelkükbe, az életükbe. Csukás István
6. A közönségnek írok én is, de nem fogadhatom el irányítónak, mértékadónak a közönség mûvészeti kultúráját, sokban csiszolatlan ízlését. Az írónak ugyanúgy elvitathatatlan feladata mûve tartalmának, formájának megfelelő kidolgozása, ahogyan a tudós is a saját legjobb belátása szerint oldja meg problémáit, a szakmába be nem avatottak véleményére való tekintet nélkül. Kassák Lajos
7. A jól megírt történet mindig teret enged annak, aki fogyasztja. Elég részletesnek kell lennie ahhoz, hogy az elbeszélés meggyőző legyen, de annyira nem, hogy kiszorítsa a közönséget. A jól megírt regény, zenemû és más mûalkotás teret enged az olvasónak, a hallgatónak és a nézőnek, hogy fantáziájával töltse ki a réseket. Tina Seelig
8. Ha a szöveg vers, regény (...), akkor gyakran előfordul, hogy a versengő értelmezések nagyjából egyformán elfogadhatóak, és nagyon is nyitott kérdés, hogy melyik a legjobb, vagy melyik az igazi. Ezekben az esetekben előfordulhat, hogy a szerzőt nem tudjuk megkérdezni (...), vagy ha mégis, a válasz nem perdöntő. Mert mi van, ha a szerző momentán csak zavarosan tudja vagy netán elfelejtette, hogy mire gondolt? Sőt a szerző akkor is zavarba jöhet, ha a szöveg vadonatúj, ha épp most mondta ki, mégis kételyei támadnak a tekintetben, hogy mire is gondolt, vagy - és talán ez a legpikánsabb eset - hevesen és őszintén kiáll valamilyen kimondottan másodrendû és egyáltalán nem meggyőző érzelmezés mellett. A szöveg tényleg lehet jobb, mint ahogy a szerző érti. Daniel Dennett
9. Az írott szöveg nem kommunikáció. Amikor a címzett elolvassa és megérti, az nem más, mint a szöveg írójának kinyilatkoztatása. Vélemény, kérés, értékítélet, panasz. Bármi legyen is a tartalma, a küldő azt akarja, hogy amikor célba ér az üzenet, már ne lehessen beszélgetést kezdeményezni. Ellenben hasson, fájjon, marjon, elgondolkoztasson, megnevettessen. Később, persze, ha úgy adódik, szóba lehet hozni. De az már más. Addigra az üzenet, a szavak már megtették a hatásukat. Légrádi Gergely
10. Én a vers szövegét mindig úgy értelmezem: ez is valamit elmesél, mintha egy filmet néznék meg. És amit én látok, azt próbálom mással is láttatni. Igyekszem létezővé tenni, életre kelteni a helyzetet, amit a szöveg megmutat. Nem biztos, hogy így kell verset mondani, de én így tudok, engem a vers így érdekel. És csak azt tudom jól elmondani, ami valamiért közel áll hozzám, ami valahogy megfog.