Ugrás a tartalomra
Nem erősségünk a racionális beszélgetés, amelyben egy kérdésre odaillő választ adnak, egy érvet alaposan megforgatnak, hogy eldöntsék, elfogadják-e vagy sem. Szívesen nevezzük magunkat Homo sapiensnek, értelmes embernek, de a gyakorlat alapján úgy tûnik, jobban tennénk, ha levennénk ezt a címkét a homlokunkról. Nyelvünkre úgy tekintünk, mint amely értelmünk eszköze, a kommunikációnkra pedig úgy, mint ami maga a tökéletes információs csatorna és a ráció végső megnyilvánulása. De ha valaki veszi magának a fáradságot, illetve a bátorságot és titokban, az illemet és a törvényt megsértve, kihallgatja mások beszélgetéseit - ahogy azt, ó egek, az önök alázatos szolgája is teszi -, sokat megtud az értelemről vagy épp annak hiányáról. A beszélgetőtársak ugyanis alig figyelnek egymásra, nem hallják meg az érvek lényegét és inkább csak arra összpontosítanak, hogy elmondhassák, amit ők maguk akarnak. Így aztán a szavak és az azokra adott reakciók nemigen találkoznak.
Kapcsolódó idézetek
-
Az elme beszédességre hajlamos, és "kitûnő" gondolatokat és véleményeket tulajdonít magának. Ha alaposan megvizsgáljuk, kiderül, hogy ezek a vélemények semmit sem érnek. Mind hiábavaló, nincsen jelentőségük, sem valódi értékük. Mindenki elméjét vélemények végeláthatatlan sora tölt ki, és ha igazi valójukban látjuk ezeket, a vélemények csupán az elme állapotai.
-
A legtöbb ember annyira szubjektív, hogy valójában nem érdekli őt más, mint önmaga. Ez az oka annak, hogy bármiről is essék szó, mindjárt önmagára gondol, és minden személyt illető távoli célzás figyelmét magára vonja és annyira elfoglalja, hogy a beszéd objektív tárgyának felfogására nem marad értelmi ereje. Ezeknél az érvelésnek nincs értéke a szemükben, mihelyt az az érdeküknek vagy hiúságuknak ellentmond.
Arthur Schopenhauer
-
Figyeljék meg, milyen hangsúllyal ejti ki valaki az "igazság" szót, mennyire magabiztosan vagy visszafogottan, mint aki hisz benne vagy kételkedik, és máris összeáll a kép a véleményei természetéről és az értelmi színvonaláról. Nincs üresebb szó ennél - az emberek mégis bálványozzák, és értelmetlenségét egyszerre változtatják kritériummá és a gondolkodás végcéljává.
Emil M. Cioran
-
A munkájukat a színtiszta ráció alapján végző kutatók elméjét is ellephetik abszurd eszmék, ha nem a konkrét szakterületről van szó. Az emberi agy ugyanis alapvetően nem a racionális gondolkodás eszköze, hanem inkább egyfajta érdekérvényesítő gépezet. Elménk a rációt sokkal inkább használja önigazolásra és különféle egyéb ideológiák gyártására, mint a problémákra adott helyes válaszok kialakítására.
Boldogkői Zsolt
-
Az emberek a világegyetem legmagányosabb lényei. Csak a közelmúltban kezdtük megismerni a világegyetemet, de még nem tudunk vele igazán mit kezdeni, és nincs senki, akivel ezt megbeszélhetnénk. Így azután magunk között beszélünk róla, és töprengéseink természetszerûleg a mi emberi perspektíváinkra korlátozódnak. Ebben az értelemben dialógusaink monológok, amit gátol az, amit az egyediség gyötrelmének nevezhetünk. Kizárólag egyetlen értelemmel vagyunk jó viszonyban, nevezetesen a sajátunkkal, csak egyetlen élettel, minthogy minden földi élet rokon, és csak egyetlen megfigyelt világegyetemmel.
Timothy Ferris
-
Mi, emberek, általában véve nem vagyunk különösebben racionális lények. Teli az elménk előítéletekkel, babonákkal, rosszul felidézett részletekkel, hazugságokkal, amelyekkel magunkat áltatjuk, és tényként kezelt véleményekkel.
Nathan Filer
-
Csak az emberi agy, az emberi szó erőlködik, hogy a mögöttest, a teljességet a maga sokoldalúságában leképezze, hogy az öt érzék jelzéseinek összességénél is többet adjon vissza. Holott a legfontosabb szavakat elfelejtettük. Abban a pillanatban, amikor megszólaltunk. S ki-ki, a legtöbb ember csak egyetlen oldalra emlékezik. Vagy arra sem. Csak elképzeli, hogy emlékezik.
Bertók László
-
A logikus érvelés, az is csak ugyanolyan vitázási módszer, mint a többi, nem? Csak azért hisszük, hogy az az abszolút tuti, mert nálunk, Nyugaton, így szokás vitázni. (...) Pedig hát azt sem szabad ám elfelejteni, hogy a nyelv maga, már csak természeténél fogva is, illogikus. Tehát ki kell okoskodnunk magunkat az okosságból.
Jeffrey Eugenides
-
Az érvek, bármilyen kiválóak legyenek, gyakran süket fülekre találnak. Magam is olyan érvek szerzője vagyok, melyeket én szigorúnak és cáfolhatatlannak tekintek, de azt találom, hogy gyakrabban veszik egyszerûen semmibe őket, minthogy cáfolják, vagy elutasítsák. Nem panaszkodom az igazságtalanság miatt - mindannyian arra kényszerülünk, hogy egyes érveket semmibe vegyünk. És nem vitás, hogy mindannyian semmibe vesszük azokat az érveket, amelyeket a történelem tanúsága szerint leginkább komolyan kellett volna vennünk.
Daniel Dennett
-
Az egyes ember azért látszik irracionálisnak, mert valójában nem egyes ember! Mindegyikünk aprócska nemzetállam, s mind megteszünk minden tőlünk telhetőt azért, hogy közvetítsünk a bennünket irányító belső hangok között, és elrendezzük a vitát közöttük.
Jordan Ellenberg