A mûszaki tudományoknak nincs hippokratészi esküjük. Minden döntés, amit mûszaki emberek a tudományos életben, az iparban, a hadviselésben és a kormányzatban hoztak, legalább az ipari forradalom óta, nem a "kellene", hanem a "lehetséges" alapján született.

Kapcsolódó idézetek

1. A tudomány különbözik az emberiség többi vállalkozásától, de természetesen nem abban, hogy mûvelőit ne befolyásolná az a kulturális közeg, amelyben felnőnek, vagy hogy ne lenne egyszer igazuk, másszor pedig nem (ami közös bármely emberi tevékenységben). A különbség az ellenőrizhető hipotézisek rögeszmés gyártásában, az eszméket igazoló vagy megcáfoló döntő kísérletek fontos szerepének az elismerésében, a lényegbevágó kérdések körül forgó szenvedélyes vitákban, és az elégtelennek bizonyult elképzelések készséges elvetésében keresendő. Carl Sagan
2. Egyetlen kormánynak sincs joga tudományos elvek igazságáról dönteni, vagy bármilyen módon előírni a vizsgált kérdések jellegét. Nem határozhatja meg egy kormányzat sem a mûvészeti alkotások esztétikai értékét, sem az irodalmi vagy mûvészi kifejezés formáit. És nem szabad állást foglalnia gazdasági, történelmi, vallási vagy filozófiai elméletek helyességéről. Ehelyett viszont kötelessége a polgárok számára szabadságot biztosítani és lehetővé tenni, hogy ezek a polgárok részt vehessenek az emberi faj további merész vállalkozásaiban és fejlődésében. Richard Feynman
3. A tudomány a mûvészetnek sem szükséges előfeltétele, sem szükségképpeni kísérője. Mindkettő megállhat, s kell is hogy megálljon egymás mellett, de lehetőleg egyik se avatkozzék bele a másik hatáskörébe. Cornelius Gurlitt
4. A tudomány törvényei nem tesznek különbséget múlt és jövő között. Ami megtörtént, ami megtörténhet, és ami megtörténhetett volna, elválaszthatatlan egymástól. Az időben minden megtörténhet.
5. A tudomány nem bizonyítékokkal, különösen nem végső bizonyítékokkal, hanem modellekkel halad előre. Jobbakkal, gyengébbekkel, tartósabbakkal és gyorsabban elvethetőbbekkel. Falus András
6. A tudósok hitcikkelyként fogadják el a hitet, hogy az univerzum értelmes módon rendezett. Az a helyzet, hogy nem lehet senki tudós anélkül, hogy ebben a két dologban hinne. Ha egy tudós nem gondolná, hogy van rendezettség a természetben, nem törné magát, hogy megismerje, hiszen nem lenne mit felfedezni. Ha nem hinné, hogy a rend értelmes, feladná a kutatást, hiszen a kutatásnak semmi értelme, ha az emberek nem juthatnak megértésre. De a tudósok hittel elfogadják, hogy a világegyetem rendezett, és hogy - részben legalábbis - megérthető az emberek számára; és ez az, ami az egész tudományos vállalkozás alapja. Paul Davies
7. A világ többet változott az elmúlt száz évben, mint bármely ezt megelőző évszázadban. Ez nem valamiféle új politikai vagy gazdasági tanok megjelenésére vezethető vissza, hanem arra az óriási mûszaki fejlődésre, amelyet az alaptudományok eredményei tettek lehetővé. Stephen Hawking
8. A tudomány az élet azon ritka területei közé tartozik, amelyeket (...) a bizonyítékokon alapuló megközelítés határoz meg. A politikában, a mûvészetben és a magánéletünk nagy részében viszont inkább az intuícióra szoktunk hagyatkozni.
9. A tudomány építkező jellegû, még aki Nobel-díjat kap, arról sem állíthatjuk, hogy az száz százalékban az ő érdeme. Felfedezését, elméletét bizonyosan mások munkájára is építette. Vizi Elek Szilveszter
10. Láttam, milyen hatalmas különbség van a tudós és a mûvész között, amit előttem is sokan láttak már. Ha Bach, Beethoven, Picasso vagy Proust nem született volna meg, senki más nem teremtette volna meg a mûveiket. Örökre megmaradnak mint egyéniségek, akik, ha nagyon akarjuk, rekonstruálhatók - legalábbis valamennyire - munkáikból épülő emlékmûveik homlokzata mögött. A tudóst a fejlődés maga mögött hagyja, arca feledésbe merül. Ha A nem fedez fel egy bizonyos természeti törvényt, majd B felfedezi, talán később, talán más módszerekkel, de mit számít öt, ötven vagy száz év az örökkévalóság ege alatt? A tudomány eredményei soha nem végérvényesek. Georg Klein