Ugrás a tartalomra
Egyetlen kormánynak sincs joga tudományos elvek igazságáról dönteni, vagy bármilyen módon előírni a vizsgált kérdések jellegét. Nem határozhatja meg egy kormányzat sem a mûvészeti alkotások esztétikai értékét, sem az irodalmi vagy mûvészi kifejezés formáit. És nem szabad állást foglalnia gazdasági, történelmi, vallási vagy filozófiai elméletek helyességéről. Ehelyett viszont kötelessége a polgárok számára szabadságot biztosítani és lehetővé tenni, hogy ezek a polgárok részt vehessenek az emberi faj további merész vállalkozásaiban és fejlődésében.
Kapcsolódó idézetek
-
A tudomány senkinek nem tulajdona, így természetesen nincs senkinek joga megállapítani, mi a hivatalos és mi nem az! A tudományban a felismerések és felfedezések értékét a független ellenőrzés, a bizonyítás és a tudományos ismeretek rendszerébe való beilleszkedés szabja meg.
Beck Mihály
-
A tudomány a mûvészetnek sem szükséges előfeltétele, sem szükségképpeni kísérője. Mindkettő megállhat, s kell is hogy megálljon egymás mellett, de lehetőleg egyik se avatkozzék bele a másik hatáskörébe.
Cornelius Gurlitt
-
A közönségnek írok én is, de nem fogadhatom el irányítónak, mértékadónak a közönség mûvészeti kultúráját, sokban csiszolatlan ízlését. Az írónak ugyanúgy elvitathatatlan feladata mûve tartalmának, formájának megfelelő kidolgozása, ahogyan a tudós is a saját legjobb belátása szerint oldja meg problémáit, a szakmába be nem avatottak véleményére való tekintet nélkül.
Kassák Lajos
-
Egy demokráciában a királyok, a nemesek vagy az értelmiségiek ne határozzanak el semmit. Döntsön a nép. Hibázni fog, de azért maga lesz felelős.
Teller Ede
-
Mi indokolja a kormányzat létezését? Miért mondanak le szabadságukról és alkotókészségükről az emberek, és ruházzák át néhány kiváltságosra? Miért teszik képessé őket arra, hogy kényükre-kedvükre használják a közösség erejét? Tán oly különleges tehetséggel vannak megáldva, hogy elég megcsillantani tudásukat, és máris mindenki elhiszi, hogy hivatva vannak emberek ezreinek nevében fellépni és képviselni érdekeiket, mindenkiét, az érintetteknél is hatékonyabban? Egy kis okoskodástól már oly tévedhetetlenek és feddhetetlenek, hogy a közösség tudásukra és jó szándékukra bízhatja sorsát? S még ha létezne is határtalan jóság és határtalan tudás, s feltételeznénk azt - amire még nem volt példa a történelemben - , hogy a kormányzati hatalmat mindannyiunk közül a legrátermettebbek és a legderekabbak birtokolják, vajon kormányzati hivataluk elősegítené-e magasztos képességeik kibontakoztatását?
Errico Malatesta
-
A tudósok ama kötelességén túl, hogy az emberi tudás látókörét állandóan tágítsák, felelősségük demokratikus társadalmunkban nem haladhatja meg a többi állampolgár felelősségét. A tudományos felfedezések következményeiért az egész népnek kell vállalnia a felelősséget. Minden állampolgárnak, legyen az politikus, farmer, üzletember vagy tudós, részt kell vállalnia abból a fokozott felelősségből, amely a természet felett gyakorolt nagyobb hatalommal együtt jár. A tudós azonban tudósfeladatának eleget tett, mihelyt erről a hatalomról bizonyosságot szerzett.
Teller Ede
-
Semmiféle magatartás nem jogosult, mely az emberi renden kívül akar felépíteni egyfajta életrendet és napirendet. Az ember számára a világ dolgainak és a cselekedeteknek addig van csak értelmük, amíg hatni akarnak az emberekre, s együttmûködnek az emberi világgal. Ez az együttmûködés lehet közvetlen és lehet közvetett. De saját érdekből senkinek nincs joga élni, igen, még alkotni sincs joga.
Márai Sándor
-
Nincs nagyobb felhatalmazása egy mûvésznek, mint bármely más állampolgárnak: felelősen élni, gondolkodni, cselekedni.
José Carreras
-
Ha a tudomány az igazságot adja nekünk, akkor az erkölcs a jót és helyeset, a politika az igazságosságot, a vallás tartománya pedig az ígéret és várakozás. Fő feladata leküzdeni az elkeseredést és reménytelenséget, válaszul az emberi tragédiákra, a konfliktusokra, a törékeny emberi sors durva, váratlan és megmagyarázhatatlan tényeire. Ilyen interpretáció mellett a vallások nem elsődlegesen igazak, sem pedig jók vagy igazságosak; ha úgy tetszik, inkább emlékeztetők, kísérletet tesznek a bánaton, félelmen, aggodalmon, és megbánáson való túllépésre, gyógyírt kínálnak a fájó szívre, legalábbis nagyon sok - ha nem minden - ember számára.
Paul Kurtz
-
Az állam nem szelíd eszközökkel szilárdítja meg pozícióját, az állam nem próbál meggyőzni: nem szívesen avatkozik be, mert természetétől idegen a meggyőzés, sokkal inkább kíván hatást kelteni, kényszeríteni, és bármibe kerül is, el akarja palástolni, hogy az emberi akarat megsértője, szabadságának örökös tagadója. Még ha jót parancsol is, elrontja és bemocskolja azt, mert parancsolja, mert minden parancs a szabadság jogos felháborodását váltja ki; mert a jó, ha úgy parancsolják - az igazi erkölcs, az emberi erkölcs, és nem az isteni erkölcs szempontjából, hanem az ember megbecsülése és szabadsága szempontjából nézve - rosszá változik. Az ember szabadsága, erkölcsössége és méltósága éppen abban rejlik, hogy a jót nem azért teszi, mert megparancsolják neki, hanem mert megérti, mert akarja és szereti.
Mikhail Aleksandrovich Bakunin