A mûvészet szerepe most is ugyanaz, mint száz évvel ezelőtt, vagy mint ezer évvel ezelőtt: segít elviselni a bajokat. Az ember természetéhez szinte biológiailag kötődik a költészet, a zene, a festészet és a szobrászat. A mûvészet a veszteségeket mindig úgy tudja megjeleníteni, hogy abból újabb értékek keletkezhessenek. A mi magyar sorsunkban még sok olyan veszteség van, ami a költészetben megfogalmazásra vár, hogy tömören csak annyit mondhatok: vannak még megnyerhető veszteségeink.

Kapcsolódó idézetek

1. A mûvészet magával az emberrel együtt született meg, éppen ezért úgy kell tekintenünk rá, mint alapvető szükségletünkre. Számomra még ma is az a természetes, kerek és egész világ, ahol az emberek énekelnek, táncolnak, verset írnak, verset mondanak, rajzolnak, festenek, gyöngyöt fûznek, fát faragnak - és nem csak pénzt olvasnak. Véghelyi Balázs
2. A mûvészet úgy tud gyógyítani, hogy az életet a léttel - amitől elszakadt - újra összeköti. Erre csak a mûvészet képes, mert a mûvészet - akár alkotó az ember, akár befogadó - őrzi az ember nyitottságát.
3. A mûvészet hasznos tudatmódosító, segít elviselni saját magunkat és a külvilágot. Megváltoztat bennünket, a környezetünk pedig általunk változik. Horváth Viktor
4. A mûvészet mindig a szépséget szolgálja, a szépség pedig a formával bánni tudás öröme, a forma organikus kulcsa a létezésnek, minden élőlénynek birtokolnia kell a formát, hogy élhessen, és így a mûvészet, a tragikus is, az életörömről beszél. Borisz Leonyidovics Paszternak
5. Annyi mindenre nem képes a mûvészet! Nem hozza vissza a holtakat, nem rendezi a vitás kérdéseket barátok között, nem gyógyítja az AIDS-et, nem lassítja a klímaváltozást. Mégis van valami sajátos szerepe: beindít valami emberek közötti kommunikációt, egymást addig nem ismerő felek között, akik ettől fogva átjárják, gazdagítják egymás életét. Képes meghitt közelséget teremteni, sebeket begyógyítani, még inkább: tudatosítja, hogy nem kell minden sebet begyógyítani és nem minden heg csúf.
6. A mûvészet létéből fakadóan nemesítő hatással van az emberre. A mûvészet teremti meg azokat a szellemi kapcsolatokat, melyek közösséggé teszik az emberiséget, valamint azt a különös erkölcsi légkört, melyben képes felvirágozni. Máskülönben elpusztul, miként az elhanyagolt kertben az elvadult almafa. Andrej Tarkovszkij
7. A mûvészet az emberben és a természetben megnyilvánuló rejtelmesnek, isteninek érzéki visszaadása. Liszt Ferenc
8. A mûvészet értékeit nem lehet előre racionálisan megtervezni, mint a mérnöki konstrukció esetében. Éppen a jó, a szép keresése és meghatározása folyamatában válik a társadalom fontos kommunikációs tervévé, ahol egy-egy nemzedék keresi és találja meg identitását, az élete értelmét. A mûvészettel az ember megélheti azt a vágyát, hogy a valóság mellett új világot teremtsen, de alkotásai nem taszítják káoszba a társadalmat. Csányi Vilmos
9. A mûvészet szükségképpen az életet tükrözi, mintegy megtisztítja a lényeget az esetlegességektől, és a végén életszerûbb lesz, mint maga az élet.
10. A mûvészetek közül a zene gyakorolja a legközvetlenebb hatást az emberre, azt tudjuk a legkönnyebben befogadni, a következő viszont - a látvány mûvészete: a festészet és a tánc mellett - talán éppen a költészet. Azért kapcsolom közvetlenül a zenéhez, mert a költészetben is van zeneiség.