A mûvészvilág egy parányi sziget, amelynek tagjai maguk határozzák meg az értékeiket. Lehet, hogy egy piszoár nem más, mint egy mosdóhigiéniai termék, de ha egy galériában állítjuk ki, címet adunk neki, és ellátjuk a mûvész kézjegyével pontosan úgy, ahogyan az ünnepelt mûtárgyakat, a legközönségesebb használati tárgy is kivételes jelentés hordozójává válhat. Tehát amikor megállapítjuk valaminek az értékét, egyértelmûen a kontextus számít.

Kapcsolódó idézetek

1. Az általunk mûvészetnek tekintett dolgot néhány kiválasztott hozza létre. Egy kis csoport teremti, népszerûsíti, vásárolja, állítja ki és dönt a mûvészet sorsáról. A világon néhány száz embernek van csak valós szava. Ha elmész egy mûvészeti galériába, csak egy turista vagy, aki a milliomosok trófeafalát bámulja.
2. Egy mûalkotás értéke társadalmi konstrukció. A mûvészeti rendszerben úgynevezett kulturális tőkével rendelkező mûvészeti szakértők tekinthetők mérvadónak. A piacon a pénzzel vagy úgynevezett gazdasági tőkével rendelkező mûvészeti szakértők tekinthetők mérvadónak. Minthogy a galériások és kritikusok, múzeumigazgatók és gyûjtők, aukcionátorok és mûvészettörténészek személyes kapcsolatai révén a két rendszer szorosan össze van fonódva egymással, és kölcsönösen hat egymásra, a szavazatok az idők során ideálisan egybehangolódnak.
3. A mûvészvilágban az értéket a kapcsolati háló határozza meg. És bármelyik alkotás, legyen az a Mona Lisa vagy Basquiat Untitledje, kapcsolati háló nélkül pontosan annyit ér, mint a többi kacat a bolhapiacon. Barabási Albert-László
4. A mûvészvilág mocskos kis titka, amely immár nyílt titok, abban áll, hogy ha valaki egyszer befutott, onnantól már mindenkinek az az érdeke, hogy az illető "befutott" is maradjon. Ha egy mûgyûjtő több millió dollárt fizet ki egy mûalkotásért, akkor neki, a mûvésznek és persze a galériának is elemi érdeke, hogy annak a bizonyos mûnek az értéke legalább ezen a szinten maradjon a jövőben is. A galériák nem élnének meg, ha nem léteznének mûgyûjtők. Ahogy a múzeumok sem. A múzeumok igazgatótanácsában pedig szintén mûgyûjtők ülnek. Barabási Albert-László
5. A mûvész életet ad valamilyen mágikus tárgynak, amelyben több az élet, mint a közönséges tárgyakban; egy festmény, egy mellszobor, egy szimfónia lényegében az élő világhoz tartozik. Jean-Louis Barrault
6. Egy mûalkotás értékét a kapitalista társadalomban csak akkor ismerik el, ha pénzzé konvertálhatósága szavatolható. Ezen a ponton kerülnek a képbe a galériások és mûkereskedők. Õk változtatják pénzzé a mûvészetet. Õk befolyásolják a vágynak azt a mechanizmusát, amely a mûvészeti piacot mozgásban tartja.
7. A mûvészet ára szinte teljesen független az esztétikától: a felbecsülhetetlen értékû mestermû értéktelenné válik, ha kiderül, hogy hamisítvány; konzervdobozok és képregények magas mûvészetté válnak, ha a mûvészeti világ annak kiáltja ki azokat, és attól kezdve látványosan pazarló áruk lesz. Steven Pinker
8. A mûvészet nem a szépségről szól, hanem a különösségről. Az, hogy a mûvészet többnyire (de távolról sem mindig) szép dolgokat hoz létre, nem cél, hanem következmény. Ha sikerül megragadóan ábrázolni az egyediben az általánosat, azt hajlamosak vagyunk akkor is szépnek érzékelni, ha amúgy távolról sem szép maga a dolog, amit ábrázol. Van olyan mûvészinek tûnő alkotás is, ahol érezhető, hogy a szépség önmagában cél, és nem csak a különösség következménye - nos, az ilyet szokás giccsnek nevezni. Mérő László
9. A mûvészi alkotásnál a téma másodrendû fontosságú. Mindig a "hogyan" és nem a "mit" dönti el a mû értékét. Szőnyi István
10. Nem hiszem, hogy a mûvészetnek kellene gondolkodnia a saját társadalmi jelentőségéről. Ha a mûvészetnek van feladata, akkor csak az, hogy magas szintû alkotásokat hozzon létre. A magas szintû alkotás pedig nem más, mint a lét autentikus megragadása. Ha ez sikerül, annak nyilván van hatása a világra. Amikor nagy mûvet olvasol, hallgatsz, látsz, akkor egyértelmû: e nélkül a mû nélkül immáron nem kompakt a világ. Háy János