Ugrás a tartalomra
A mûvészvilág mocskos kis titka, amely immár nyílt titok, abban áll, hogy ha valaki egyszer befutott, onnantól már mindenkinek az az érdeke, hogy az illető "befutott" is maradjon. Ha egy mûgyûjtő több millió dollárt fizet ki egy mûalkotásért, akkor neki, a mûvésznek és persze a galériának is elemi érdeke, hogy annak a bizonyos mûnek az értéke legalább ezen a szinten maradjon a jövőben is. A galériák nem élnének meg, ha nem léteznének mûgyûjtők. Ahogy a múzeumok sem. A múzeumok igazgatótanácsában pedig szintén mûgyûjtők ülnek.
Kapcsolódó idézetek
-
Az általunk mûvészetnek tekintett dolgot néhány kiválasztott hozza létre. Egy kis csoport teremti, népszerûsíti, vásárolja, állítja ki és dönt a mûvészet sorsáról. A világon néhány száz embernek van csak valós szava. Ha elmész egy mûvészeti galériába, csak egy turista vagy, aki a milliomosok trófeafalát bámulja.
-
Kurátorok, történészek, galériatulajdonosok, mûkereskedők, ügynökök, aukciósházak és mûgyûjtők láthatatlan hálózata, amely meghatározza, hogy mely mûtárgyak kerülnek kiállításra a múzeumokban, illetve hogy mekkora összeget vagyunk hajlandók kifizetni az egyes mûvekért. Ezek a hálózatok ráadásul nem pusztán azt jelölik ki, hogy mi lógjon a múzeumok falain, de azt a parancsot is tőlük kapjuk, hogy mely mûvekért álljuk sorba, csak hogy láthassuk őket.
Barabási Albert-László
-
Egy mûalkotás értékét a kapitalista társadalomban csak akkor ismerik el, ha pénzzé konvertálhatósága szavatolható. Ezen a ponton kerülnek a képbe a galériások és mûkereskedők. Õk változtatják pénzzé a mûvészetet. Õk befolyásolják a vágynak azt a mechanizmusát, amely a mûvészeti piacot mozgásban tartja.
-
Egy mûalkotás értéke társadalmi konstrukció. A mûvészeti rendszerben úgynevezett kulturális tőkével rendelkező mûvészeti szakértők tekinthetők mérvadónak. A piacon a pénzzel vagy úgynevezett gazdasági tőkével rendelkező mûvészeti szakértők tekinthetők mérvadónak. Minthogy a galériások és kritikusok, múzeumigazgatók és gyûjtők, aukcionátorok és mûvészettörténészek személyes kapcsolatai révén a két rendszer szorosan össze van fonódva egymással, és kölcsönösen hat egymásra, a szavazatok az idők során ideálisan egybehangolódnak.
-
A festmény nem olyan, mint a lemez vagy a könyv, a festőmûvész nem a legnagyobb eladott példányszámból szerzi a vagyonát. Sőt épp az ellenkezője történik, és erre épül az egész rendszer. Egy festmény akkor ér többet, ha a többi kevesebbet, vagy éppen semmit sem ér. Ha szabad a vásár, ha mûbírálók, iskolák, galériák versenyeznek egymással, elvileg minden a legnagyobb rendben zajlik.
Michel Bussi
-
A mûvészvilág egy parányi sziget, amelynek tagjai maguk határozzák meg az értékeiket. Lehet, hogy egy piszoár nem más, mint egy mosdóhigiéniai termék, de ha egy galériában állítjuk ki, címet adunk neki, és ellátjuk a mûvész kézjegyével pontosan úgy, ahogyan az ünnepelt mûtárgyakat, a legközönségesebb használati tárgy is kivételes jelentés hordozójává válhat. Tehát amikor megállapítjuk valaminek az értékét, egyértelmûen a kontextus számít.
Barabási Albert-László
-
Mûvész pedig elsősorban az, aki hisz önmagában. Nem hatnak rá a közönséges ember ingerei: nem hajszolja magát halálra, de nem is élősdi. Azért él, hogy kifejezze önmagát, és eközben a világot gazdagítja.
Henry Miller
-
Az lesz a sikeres, és az tudja megszólítani a legtöbb embert, aki befogadhatóbbá tudja tenni a mûvészetet, és közelebb tudja hozni őket a - szó jó értelmében - átlagemberekhez is, különös tekintettel a fiatalságra. A többség nem azt a képet fogja kiakasztani a szobába, amelyre XY azt mondja, ez bizony megér x százezer vagy x millió forintot, hanem azt, amelyik megszólítja, ami megtetszik neki, akár hangulat, üzenet, akár esztétikum szempontjából. Azok a galériák, amelyek nem hajlandóak erről tudomást venni, sokkal szûkebb réteget tudnak célközönségként megszólítani.
-
A mûvészet annyit ér, amennyit fizetnek érte.
-
A mûvészet világa a színlelés világa. A mûtárgyhamisító minden képén, minden hamisítványán aranyat csinál az egyszerû vonalakból.