A magány egész életemben elkísért. A kocsimban, otthon, bárokban, mindenütt. Isten magányosnak szánt engem.

Kapcsolódó idézetek

1. Nőknél gyakran tapasztaltam hosszú életem során, hogy elszánja magát valaki egy magányos életre, s azt is éli. Egyedül él, egyedül is akar maradni, és nem veszi észre, amikor elege lesz ebből. Müller Péter
2. Magam vagyok mindenütt a világon, magam vagyok jártomban s megpihenten, magam vagyok, hogy nincs ebben se párom, magam vagyok mindentől elfeledten, magam vagyok, ha sértést kell viselnem, magam vagyok, ha könnyem elzokogtam, magam vagyok hívemtől elhagyottan.
3. Magányosnak születtem, baráttalan vagyok, igy lettem, ami lettem, mindentől elhagyott. Babits Mihály
4. Mindig rossz dolgok felé húzódtam. Szerettem inni, lusta voltam, nem volt Istenem, politikám, ideám, ideálom. Letelepedtem a semmiben. Ez egy fajtája a nemlétezésnek, de elfogadtam. Nem lettem érdekes személy. Nem is akartam érdekes lenni, az túl nehéz. Amit igazán akartam, az egy puha, ködös kis hely, ahol élhetek, és hogy hagyjanak egyedül. Charles Bukowski
5. Én mindig egyedül voltam, még akkor is, ha körülvettek az emberek. És annyira untam, hogy folyton körbevesznek az emberek, de mindig körbevettek, még akkor is, amikor egyedül voltam. Maggie Stiefvater
6. Az ember nagyon sokféleképp lehet magányos. Fredrik Backman
7. A magány az soha nem pozitív. A magány azt jelenti, hogy egyedül vagyok minden gondommal, bajommal, nincs társam, nincs egy megértő szív, akihez forduljak, nincs a közelben egy együtt érző lélek. Ebbe az ember sajnos belebetegszik. Bagdy Emőke
8. A magány, amelyet én választok, nem ijesztő. A magány, amelyből nem találom a kiutat, bármennyire is vágyom társaságra, az olyan, mint egy büntetés: börtön. Feldmár András
9. Sokféle oka lehet a magányosságnak ezen a földön. Van, akinek a természetével van baj, vagy túl kegyetlenek született, vagy éppen túl gyöngének, de a legtöbb embert a körülmények teszik magányossá: bajba került, összetörték a szívét, vagy történt valami az életében, amit nem tervezett előre.
10. Mindig boldogtalanabb és kiábrándultabbnak éreztem magam. Isten akarta így. Mintha csak azt mondta volna: "Ha ezt akarod, kapsz belőle még többet." Ezért elhalmozott az élet hiábavalóságaival. De valahányszor egy-egy meghívást lehetővé tett - amely emberileg teljesen kilátástalan volt -, ismételten azt bizonyította be előttem, hogy nincs semmi, amit nem tehetne meg értem.