A magukat nyílt és őszinte embereknek mondók gondolkodás nélkül, önző ürügyekkel elérik, amit akarnak, és közben észre sem veszik, mit mûvelnek. A "mások érzéseire fogékonyak" pedig a legátlátszóbb hízelgésnek is bedőlnek. Mindez elég ahhoz, hogy föltegyem magamnak a kérdést: valójában mennyire ismerjük önmagunkat?

Kapcsolódó idézetek

1. A gondolatainkat olyan egyszerû fegyverként használni ellenünk. A bensőnkben lakozó kétségek és saját bizonytalanságunk könnyû prédává tesznek minket. Vajon őszinték vagyunk magunkhoz, vagy csak mások elvárásainak akarunk megfelelni? És ha nyitottak és őszinték vagyunk, kiérdemeljük vajon az őszinte szerelmet? Elég bátrak leszünk valaha, hogy felfedjük legbensőbb titkainkat, vagy végül kiismerhetetlenek maradunk, még saját magunk számára is?
2. A legtöbben nem is sejtik, hogy akkor is magukról beszélnek, amikor hallgatnak. Vagy amikor mást mondanak, mint amit gondolnak. Néha nem is tudják, hogy saját maguknak is hazudnak. Bauer Barbara
3. Általában véve úgy véljük, hogy pontosan ismerjük a preferenciáinkat és a személyiségünket, igazából azonban egyáltalán nem ismerjük önmagunkat (és határozottan nem annyira jól, mint amennyire hisszük). Ugyanúgy megfigyeljük önmagunkat is, ahogyan megfigyeljük és megítéljük mások cselekedeteit - és ezekből a cselekedetekből következtetünk arra, hogy kik vagyunk és mit szeretünk. Dan Ariely
4. Van olyan ember, aki csak magával foglalkozik, anélkül, hogy önző lenne. (...) Lehet, hogy kedves, önzetlen, sőt figyelmes. De az ilyenfélék sohasem tudják igazán, hogy mit csinálnak. És épp ezért sohasem tudhatják, milyen következményekkel járhat, amit csinálnak. Agatha Christie
5. Õszintének lenni, azt mondják, nehéz. Az emberek nem mernek őszinték lenni, mert úgy tartják, akkor sérülnek. Én az őszinteséget fegyverként használom a mindennapok kommunikációjában. Ha hazudnék magamnak, akármilyen dolgommal kapcsolatban, akkor hazugságot sugároznék az engem körülvevő emberek felé is. Tehát az engem körülvevő emberek is főleg ilyenek lennének. Ez nekem rövid távon lehet jó, hosszú távon azonban nem. Azzal ámítanám magam, milyen sok jó ember vesz körül. Csernus Imre
6. Megvallhatjuk titkunkat egy másik embernek, de lehetetlen, hogy áttöltsük lelkébe saját benső világunkat, ami az elbeszélt tényeket, szavakat, cselekedeteket alakította; így e lényeges ismeret hiányában még bizalmasaink is egészen másként fogják vallomásunkat értelmezni, mint ahogyan mi megéltük. Nyíltságunk csak annak értékes, aki beéri a puszta tények ismeretével, de aki a legmélyebb értelmünkbe akar behatolni, annak a legigazabb titok is csaknem annyira megtévesztő, mint a hazugság.
7. Igazán senki sem tudja saját magáról, hogy mennyire őszinte. Az ember úgy éli le az életét, hogy azt hiszi, hogy őszinte, mert sohasem tette próbára valódi kísértés, azután egyszer csak szembe találja magát valami olyan döntő helyzettel, melyben egyrészről a teljes bukás néz vele farkasszemet, másrészről felbukkan a lehetőség, hogy a kudarcot sikerré változtassa olyan eszköz révén, amely roppant könnyûnek tûnik, mégis... hogyan is mondjam... nem becstelen, csak éppen nem egészen törvényes. Erle Stanley Gardner
8. Amikor önmagunkról, másokról vagy egyszerûen csak a dolgokról beszélünk, akkor az - így mondhatnók - szavakban megfogalmazott kinyilatkoztatás önmagunkról: azt akarjuk mások tudomására hozni, hogy gondolkodunk és érzünk. A többieknek lehetővé tesszük, hogy bepillantsanak a lelkünkbe.
9. A legtöbben (...) nem ismerik saját magukat, mivel újság-tesztekből értesülnek arról, hogy ők milyenek, vagy milyennek kéne lenniük. Pedig csak egy kicsit magukba kellene nézniük... Vastag Csaba
10. Akkor értjük meg pontosan, mit gondolnak, éreznek, hisznek vagy tudnak mások, ha közvetlenül tőlük kérdezzük meg. Ha nem tudjuk, mennyire tartják humorosnak vagy sértőnek a barátaink a szexista vicceket, attól még nem találjuk ki az attitûdjüket, hogy a helyükbe képzeljük magunkat. Mivel a saját tudásunkat és érzéseinket vetítjük ki másokra, túlzottan magabiztossá válunk, és azt hisszük, az ő gondolataikkal is tisztában vagyunk. Ezért nem vesződünk azzal, vagy elfelejtjük ellenőrizni, hogy helyesek-e a feltételezéseink. Egymás megértéséhez egyetlen királyi út vezet: az információ megszerzése. Woo-kyoung Ahn