A magyar lány akkor szomorkodik, Mikor már a hasa domborodik, Akkor jut a szerelem eszébe, Mikor sír a gyerek az ölébe'.

Kapcsolódó idézetek

1. Ha eljövend a búcsúóra, Ha majd e szív végsőt dobog, A percben, mely létem kioltja, Majd akkor is rád gondolok. Vajda János
2. Mikor a gyalázat ünnepli önmagát, Mikor az alázat kéri a legjavát, Mikor az önérzet hallgat, akár a sír, Én nem csodálom, hogy a magyar ember örömében is sír. Ismerős Arcok
3. Szomorú, amikor a szerelem felhígul, elveszti a lendületét, és szegényes, közhelyes ábrándozássá válik. Jens Liljestrand
4. S helyet cserél bennünk a fájdalom; És folyni látom, majd ha már késő lesz, A megbánásnak könnyét arcodon. Vajda János
5. Ha rám gondolsz, Ha megcsókolsz, Ha megbántasz, Mosolyoddal kárpótolsz. Ha nincs tovább, Ha nincs már több, Egy lap őrzi emlékül, Mit is rejt a könny. Children of Distance
6. Remélem eljön az a nap, amikor hazatalálsz, Együtt a nagyvilágban, üzenem egy dallamon át, A szemed elmesélte nekem azt, hogy te vagy a lány, Amikor rád gondolok, mai napig a szívem fáj.
7. Ha valakit nagyon szeretünk, akkor az ő vállán akarunk sírni, még ha meg is bántott minket. Ha rettenetes dolgot tesz is ellenünk, az ő karjában keresünk vigaszt.
8. Most újszülött még, egyszer gyermek, és egyszer felnőtt is leszek, terítsd felém szilárd szerelmed: még ismeretlen, bánt a nap. S ha majd növök, fogadj el engem, meg ne tagadd a vágyadat, hadd vessek ágyat a szívedben. Szabó Magda
9. Tied vagyok én nagy haragomban, Nagy hûtlenségben, szerelmes gondban Szomorúan magyar. Ady Endre
10. Sírjatok, szeretők: sír a Szerelem! S tudjátok, miért? Mert hallgatnia kell, hogy mindenünnen lányok jaja kel s csurran szemükből fényes gyötrelem. Dante Alighieri