Ugrás a tartalomra
A média hajlama a dramatizáló hírkezelésre közvetlenül táplálja az extrém politikai nézeteket és az áltudományokat is. A szélsőséges politikusoknak és tudósoknak általában nagyobb a hírértéke, így aztán aránytalan szerephez jutnak a közvélemény szemében, messze fölötte annak, amire egyébként jogosultak volnának. Miután a hír valóságként igyekszik tudatosulni, a tömegtájékoztatás pedig természete szerint normaként tálalja a rendellenességet, a kirívót, ijesztő következményekkel járhat, ha mindez összetalálkozik a számvak közvélemény elvárásaival.
Kapcsolódó idézetek
-
A tudósnak és az újságírónak más a feladata. Az újságírónak híreket kell közölnie. A tudósnak viszont meg kell próbálnia, legjobb tudása szerint, analizálni a valóságot. A valóság bonyolult, az analízis fáradságos. A legfontosabb fejleményeket ritkán lehet hírként közölni. Amíg hírnek számítanak, gyakran nagyon ingatag lábakon állnak. Mire nagyobb bizonyossággal vállalhatók, a hírértékük már elenyészett. A tudás növekedése organikus folyamat, türelmes építkezés, lépésről lépésre, évről évre, kutatótól kutatóig halad előre. A nagy és fontos "hírek" jelentőségét néha csak évekkel később értjük meg. Egyes esetekben évtizedek is eltelhetnek, mielőtt egy információ tudássá változik.
Georg Klein
-
Azoknak, akik a közösségi médiából tájékozódnak, általában szélsőségesebb a véleményük.
-
Az emberek közti távolság kialakulásának napjainkban az egyik legerőteljesebb forrása a média. Lehet, hogy úgy érezzük, tájékozottabbak leszünk, és jobban megismerjük a valóságot, ha naponta megnézzük az esti híreket, az igazság azonban az, hogy épp ez torzítja el a világról alkotott képünket. A hírek hajlamosak kategóriákba sorolni az embereket: politikusok, elit, rasszisták, menekültek. Ennél is károsabb, hogy mindig a negatívumokat emelik ki.
Rutger Bregman
-
Kezdj gyanakodni, amikor valahonnan ismétlődően olyan hírt olvasol, aminek nagyon örülsz vagy amitől nagyon dühös leszel! Az elfogult, tényeket nem tisztelő újságírás, a dezinformáció és az álhíripar éppen az erős, elfogult vélemények kiszámíthatóságán keresztül tesz minket érzelmileg manipulálhatóvá. Annak a forrásnak, ahonnan csak "jó", a világképedet megerősítő információkat kapsz, ne higgy! A valóság összetettebb és ellentmondásosabb annál, mint hogy mindig kielégítse az elvárásainkat, a reményeinket, és megerősítse a véleményünket.
Krekó Péter
-
Hogy a populáris média olykor nagyobb hangerővel közvetíti az elfogadottnak ellentmondó eredményeket, az a normál mûködés része: nem az a hír, ha a kutya megharapja a postást, hanem ha a postás a kutyát. Viszont ez ahhoz vezethet, hogy ügyesen kimazsolázva az ilyen tanulmányokat és híreket, szépen össze lehet rakni belőlük egy olyan látszatvalóságot, amiben ez az uralkodó vélemény és a tudományos tény.
-
A tudomány azon igyekezett, hogy az embereket felnőtteknek szóló információval lássa el: megmagyarázza, hogy mi ez a vírus, hogyan mûködik, milyen törvényszerûségek alapján terjed a járvány, mi várhat ránk. Aztán ahogyan a politika erőterébe kerültek ezek az információk, eltorzultak, elgörbült az egész tájékoztatás. A média pedig nálunk nem alkalmas arra, hogy kiegyenesítse.
Kemenesi Gábor
-
A hatalom és annak primér következményei (...). Ez mozgat minket. A mások feletti hatalom jelenti számunkra az izgalmak izgalmát. Bálványozzuk a politikusokat, mert olyan nagy a hatalmuk, ajnározzuk a neves személyiségeket, mert életüket jobban áthatja a hatalom, mint a miénket. Akik erősek közülünk, azok megragadják a hatalmat, a gyengék pedig lelkesen feláldozzák magukat az erősek hatalma érdekében.
Dean Ray Koontz
-
Az összetett és bonyolult jelenségek megértésének vágya kínzóan erős akkor, amikor váratlan, rendkívüli és szokatlan esemény történik: hirtelen halálesetek, terrorcselekmények, válságok vagy akár természeti katasztrófák. Az ilyen helyzeteket követően erős a biztos tudás iránti vágy, de kevés a hozzáférhető információ, és sokszor a hivatalos híradások között is erős az ellentmondás, a bizonytalanság, a kétértelmûség. Ha a tudás iránti éhséget nem lehet csillapítani, megjelennek a "házi készítésû" gerillamagyarázatok, amelyekbe az adott egyén vagy csoport gyakran azt is beleszövi, hogy kinek és miért áll érdekében az információk elhallgatása vagy összekuszálása.
Krekó Péter
-
Ha a tudományt zárt birodalomnak tekintjük, amely túlságosan elvont és bonyolult ahhoz, hogy az átlagember megérthesse, akkor a helytelen alkalmazás veszélyei nagyobbak. Ha viszont a széles közvélemény érdeklődik a tudományok iránt és törődik az eredményekkel - ha a természettudomány szépségét és társadalmi következményeit is sokkal gyakrabban tárgyaljuk az iskolákban éppúgy, mint a médiában vagy éppen az ebédlőasztalnál -, akkor sokkal kedvezőbbek lesznek az esélyeink, hogy megtudjuk, milyen valójában a világunk. Ezzel együtt a siker reményében próbálkozhatunk, hogy a magunk javára jobbá tegyük.
Carl Sagan
-
A média olyan kicsit, mint a politika, az embereket képzi le. Felméréseket nézegetnek, hogy mire kattintanak a legtöbben: akkor olyan címek lesznek, akkor olyan cikkek lesznek. A politika ugyanez, tulajdonképpen egy tükröt tart nekünk, amilyen vezetőink vannak, hogy ez az ország erre rezonál.