A medve az erdőt szereti, a zerge a sziklás hegyeket, a vadkacsa a tocsogókat, ereket, a daru, túzok a síkságot, de a tehetetlen ember nem elégszik meg valamely egyes részével vagy porcikájával a roppant testnek, minden az övé legyen s a saját önös érdekei és a kapzsiságon alapuló divatok szerint értékeli még ezt a legszentebb anyát is.

Kapcsolódó idézetek

1. A madaraknak keservesebb a sorsuk, mint a miénk (...), kivéve a ragadozó madarakat és a nagy, erős testûeket. Minek alkotott a természet ilyen kényes, szép, törékeny kis madarakat, mint például a tengeri fecske, ha az óceán olyan kegyetlenül viselkedik néha? Hiszen gyönyörû víz az óceán, kedves és szép. De komisz és irgalmatlan is tud lenni, s olyan váratlanul, hogy ezek a röpködő, halászó, vadászó, le-lebukó madárkák bánatos kis hangjukkal nagyon gyöngék, nagyon törékenyek a tengerre. Ernest Hemingway
2. Minden állat, minden egyes teremtmény létezésének megvan a maga oka és célja. Mind részesei az erdő változásainak, és engedelmeskednek a természet rendjének. Ebbe beletartozik az is, hogy némelyek táplálékul szolgálnak másoknak. A farkas és a medve szabadon vadászhat birodalmamban, ahogyan bárki, aki nem pazarol. Az élelem a növekedést szolgálja, és a természet számára nem ismeretlen az újjászületés sem. Az a szarvas új testet nyer majd, korábbi sorsát feledve, tovább szolgálja a világot.
3. Szeretem az égnek csillagtáborát. Szeretem a Földnek parányi porát. Szeretem az erdőt, a vadvirágot. Szeretem a jót és az Igazságot. Móra László
4. Egy magas réten, vad zergék között. A gidáik szökdécselnek. Amikor az ember a saját szemével látja ezt a szökdécselést, akkor megtud valamit, amit korábban nem tudott. Hogy mit? Nehéz megfogalmazni, de valami ilyesmit: akár jelent bármit is az élet, akár nem, a boldogság létezik. Az élet él, az élet élni akar. Kim Stanley Robinson
5. A farkas a fogával ragadja meg az embert, az oroszlán a körmével; az ördög az asszony szemével. De a vadállat, az csak a testét emészti el az embernek. Az asszony a lelkét. Gárdonyi Géza
6. A környezetvédelem rajtunk már nem segít. A hegyeket magukat kéne szeretnünk, a folyókat, a medvéket, a halakat, a rókákat, a fákat. Akkor még élhetnénk mi is. Fordítva nem megy. Ha azért szeretjük őket, hogy mi megmeneküljünk... Schäffer Erzsébet
7. Az ember a természetellenest teszi meg erénynek, s szégyelli azt, ami természetes. Hogyan szerethetünk valakit földöntúli szerelemmel, mikor tudjuk, hogy szakadatlanul mûködő bélrendszerrel rendelkezik? A szerelem tárgya, amint a tyúkszemét metéli! Ha a megvadult szerelmesnek rendszeresen végig kellene néznie titokban, hogy mit csinál imádottja, amikor egyedül hiszi magát, ugyan meddig tartana a szerelme? Férfi és nő: ennyi az egész. A többi sallang, cifraság. Száraz Miklós György
8. Tündérek mindenhol laknak! Nélkülük a fák, a kövek, a vizek forrásai, de még a hegyek, a dombok, a rétek és a vadcsapások is mind-mind a lelküket veszítenék! Böszörményi Gyula
9. Az ember a legádázabb ragadozó. Egy féreg, amely a civilizáció palástja alatt csak az uralkodásban és az elnyomásban leli örömét. Egy megalomániás és öngyilkos hajlamú faj, amely gyûlöli a társait, mert utálja önmagát is. Guillaume Musso
10. Sem a fûnek, sem a fiatal fáknak nincs ínyére, ha a tehenek vagy az őzek lakmároznak belőlük. Mindegy, hogy egy farkas tép-e szét egy vaddisznót, vagy egy szarvas legel-e le egy tölgyfamagoncot - mindkét eset fájdalommal és pusztulással jár. Peter Wohlleben