A memóriának (...) az erkölccsel közös sorsa a világon az, hogy elvszerûen igen sokat követelünk magunktól belőlük, de a valóságban igen kevéssel beérjük.

Kapcsolódó idézetek

1. Az ember sok mindent elraktároz magában, és annak csak egy részét képes szándékosan felidézni, a többi dolgot valaminek a felszínre kell hoznia.
2. Az emberi elme alapvetően egy érdekek által vezérelt, az általános erkölcsi és tényszerû igazságok iránti igen érzéketlen gépezet. Az érdekek gyakran elfedik egy helyzet valós mivoltát, vagy ha fel is ismerjük azt, könnyen gyártunk ideológiát, hogy felmentsük magunkat az igazsággal való szembesülés racionális terhétől és erkölcsi felelősségétől. Boldogkői Zsolt
3. Némely ember tragédiája éppen abban áll, hogy noha elvben számtalan lehetőség közül van joga választani, a valóság arra kényszeríti, hogy alig egypár közül válasszon.
4. Gyakran van úgy, hogy az embertől mást követel a törvény, és mást az erkölcs. Jonas Jonasson
5. Az életben egy feladatunk van, emlékeket gyûjteni. A végén csak azok maradnak.
6. Az erkölcsiség ideológiai kérdés, az egyén képzelt viszonya egy valós léthelyzethez, és sokan könnyen elhitetik magukkal, hogy mindenki azt kapja, amit érdemel stb. Vagyis az erkölcsiség ingatag alap. Kim Stanley Robinson
7. A világ nem tud legyőzni bennünket, de mi megsemmisíthetjük magunkat azzal, hogy túlságosan is vágyódunk olyan dolgok után, amelyek nincsenek, és azzal, hogy túl sokat emlékezünk. Margaret Mitchell
8. Az emberben éppen annyi rossz van, mint amennyi jó, s hol az egyik, hol a másik kerül elő, aszerint, hogy a körülmények melyiknek kedveznek. Wass Albert
9. Ilyen az élet, mindig olyasmire vágyunk, amit esélyünk sincs megkapni, és az hullik az ölünkbe, amire különben szarnánk. A legtöbb dologgal így van ez. Irvine Welsh
10. Van a világon rossz, ami elől elég kitérnünk, de van olyan is, amellyel szembe kell fordulnunk, vagy ellenkeznünk.