Ugrás a tartalomra
A menekülthullám a világ legadaptívabb élő organizmusa. Azonnal reagál az új helyzetekre. Eddig is ezt tette. A kényelmes légkondicionált irodákban, helyesírás-ellenőrző szoftverek segítségével politikai akcióterveket írók, amikor két mondat megfogalmazása közben felpillantanak és végignéznek a Boulevard Charlemagne-on, elfelejtik, hogy ez az élő organizmus olyan emberekből áll, akiknek az életükön kívül semmi, de semmi veszítenivalójuk nincs. (...) Persze nincsenek azonnali és gyors megoldások, de minél később látnak neki, annál később érhetünk el a célig. Addig meg minden felépített kerítés, gigantikus menekülttáborról való ötletelés csak a szemfényvesztés része. Akinek nincs veszítenivalója, az kreatív, és ügyesebb, mint a lomha rendszerek.
Kapcsolódó idézetek
-
Az előítéletesség és a szélsőségesen agresszív cselekedetekre való hajlam éppen akkor a legerősebb, amikor nincs személyes érintkezés "az idegennel", megteremtődik viszont a potenciális ellenség képe. Egyszerûen azért, mert ez tulajdonképpen egy projektív felület: minden negatív érzésemet, indulatomat, minden problémámat rá tudom vetíteni. Még egy viszonylag egészséges társadalomnak is - hát még egy megnyomorítottnak - szüksége van arra, hogy bûnbakot találjon. Ebből a szempontból a menekült ideális célpont, hiszen róla végképp semmit nem tudunk, tehát minden bennünk lévő dühöt rá tudunk vetíteni. Ebből egy "majdhogynem társadalmi konszenzus" alakulhat ki, hiszen mindnyájunknak vannak sérelmei, a menekültekkel szembeni utálatunk pedig olyan téma, amit meg lehet osztani másokkal.
-
Olyan ez a menekültválság belülről, mint valami élő organizmus. Kapuk, lehetőségek zárulnak be, és újak nyílnak.
-
Amikor a világ annyira megváltozik, hogy már élni se lehet benne többet, az embernek csak egy menedéke marad. Hogy megalkossa a maga külön világát, és bekerítse azt az érzéketlenség láthatatlan kerítésével.
Wass Albert
-
Egy menekülő élet egyáltalán nem élet. Jobb nem mozdulni és szembenézni a valósággal. Birkózz meg azzal, amit kaptál és hozd ki belőle a legtöbbet! Igen! Az ember mértéke nem az, hogy hol él, hanem hogy hogyan. Hogy hozza ki belőle a legjobbat. Hozd ki belőle a legjobbat!
-
Az embernek hihetetlen képessége van a továbbélésre. A háború semmi, ha a holokausztra, a koncentrációs táborokra gondolok. És azok az emberek, akik megjárták a haláltáborokat, és hazatértek, szintén folytatták az életet, gyereket neveltek, dolgoztak.
Ámosz Oz
-
Mi vagyunk azok a lények, akik optimalizálni tudnának mindent, hogy itt mindenki piszok jól éljen, mind növények, mind állatok, mind emberek. Mi megkaptuk ezt a bizalmat, és ehhez képest felzabálunk mindent ész nélkül.
-
Önmagunk védelmében nem akarjuk tudomásul venni azt, hogy a világ közönyös és kíméletlen, életünk esendő és törékeny. Élni akarunk a menekülés és a győzelem lehetőségével. Valami ilyesmi lehetett az a mozgatóerő, amely kifejlesztette bennünk azt a képességet, hogy a veszélyeket lehetőségekké, a vereséget győzelemmé alakítsuk át.
Hankiss Elemér
-
Ha egy ember homokot és sót kever össze, akkor nem várhatja el, hogy abból ablak szülessen, még évmilliók alatt sem. De ha van egy ablak, akkor azt nagyon könnyû homokká változtatni. Elég, ha kitesszük a levegőnek, elég, ha hagyjuk, hogy a természet szervetlen része tegye a dolgát. Nyilvánvaló a lepusztulás mindenben, ami körülvesz minket, könnyû az egész. Építeni viszont már nagyon nehéz. Minden, ami körülvesz minket, nem más, mint gyûlölet és halál: a világegyetem egy ragadozó. És csupán egyetlen dolog van azon kevesek között, ami harcol ezzel az entrópiával: az élet.
Afonso Cruz
-
Az élet egyszerû. Minél bonyolultabbnak hiszi valaki a sajátját, annál kevésbé van tisztában valós helyzetével. Ezt hosszú ideig nem értettem. De most már értem. Az ember vagy éhes, vagy jóllakott. Az ember vagy egészséges, vagy beteg. Az ember vagy hû a feleségéhez, vagy nem az. Az ember vagy él, vagy halott. Én élek. Panaszkodunk a dolgok bonyolultságára, a szürke erkölcsi árnyalataira, de közben menedékre lelünk ezekben. A kuszaság menedék a választás elől, és így a cselekvés elől is. A legtöbb helyzetben az emberek többsége szíve szerint nem tenne semmit. Sic transit gloria mundi. - Semmi sem örök. Így múlik el a világ dicsősége.
-
Hiszen tudja, hogy egy fogékony, finom léleknek milyen szüksége van menedékhelyre. Ebben a mi viharzó századunkban a gondolkozó ember számára egyenesen életszükséglet, hogy legyen egy zuga, bármilyen szerény is, ahol egyedül lehet.
Pelham Grenville Wodehouse