Ugrás a tartalomra
A mentális problémák túlnyomó többségét (...) valamiféle kapcsolódási zavar jellemzi: zavar az egyénen belül, vagy zavar az egyén és környezete között.
Kapcsolódó idézetek
-
Azt mondják, a függőség családi betegség. Ahogy a mentális betegség is. Hacsak nem találod meg a módját, hogy leállítsd vagy megküzdj vele, elkap, ha a családodban van.
-
Bár minden betegség más, és minden beteg másképp reagál egy adott betegségre, a betegségeknek van egy közös vonásuk: az egyensúlyi helyzetben beállt kedvezőtlen változás. Ez megtörténhet testi és lelki szinten egyaránt.
Boldizsár Ildikó
-
Sokan összekeverik a magányt az egyedülléttel. Az egyedüllét hosszabb vagy rövidebb szerencsétlen helyzet, társtalanság. A magányt viszont az ember belül hordja. (...) A magányos ember akkor is magányos, ha nincs egyedül.
Kende Sándor
-
Az ember csupa diszharmónia és harmónia. A nagy vonzásnak könnyû lenne a lélek békéjét, az ellentétek elcsitulását, vagyis a harmóniát neveznem, ám tény, hogy a diszharmónia, a belső békétlenség, az elégedetlenség, a meg nem felelés, önmagamnak vagy másoknak, sokkal inkább sarkalló, előrevivő erő.
-
Egyeseknél az érzelmek túlságosan lassan vagy éppen elhamarkodva alakulnak ki, vagyis mindig olyankor jelentkeznek, amikor nincs itt az idejük. Támogatás helyett megbénítják a lélek lendületét, megzavarják egyensúlyát. A lelki élet egyensúlyának zavarai gyakran abból származnak, hogy az érzelmek nincsenek összehangolva a többi lelki tevékenységekkel, vagy nem felelnek meg a külső körülményeknek.
Gyökössy Endre
-
Az emberek összezavarodottsága részben azért van, mert egy olyan dologként azonosítják magukat, ami folyton változik, és ezért sem találnak biztonságot és nyugalmat és békét.
-
Ha a népesség negyede szenved valamilyen mentális "betegségben", arra kell következtetnünk, hogy viszonylag normális dolog nem teljesen egészségesnek lenni.
Roland Paulsen
-
Nem lehet igazán megmondani, kit érint majd mentális betegség, és kit kerül el. Az én családomban volt ilyen. Meg voltunk áldva vele. Apám alkoholista volt. Anyám bipoláris. A házban mindig düh és feszültség uralkodott. Csalódottság. Valaki mindig cserben hagyott valakit. És nem lehet ilyen körülmények között felnőni, aztán sértetlenül továbblépni. Nem jöhetsz ki egy koszos házból úgy, hogy azt hiszed, tiszta vagy.
-
Az idegesítő jellemvonások néha őrületbe kergetik az embert, de amint az a személy egyszer csak nincs már ott, éppen ezek a dolgok lesznek azok, amelyek rettenetesen tudnak hiányozni. Túl gyakran izgatja fel magát az ember jelentéktelen dolgokon, és közben szem elöl téveszti, amire viszont figyelni kellene.
-
Az embert a közönsége definiálja: az őt körülvevő személyek, intézmények, kiadók, mozihősök, filozófusok, akiken átszûrve képzeli el saját magát, azt, ahogy ünneplik, ahogy gúnyolják. A komoly pszichológiai zavarok, "identitásválságok" akkor jelentkeznek, ha az egyén elkezdi megváltoztatni a közönséget, amelynek játszik: mikor a szülőket felváltja a kortárs csoport; a kortárs csoportot Albert Camus írásai.
Luke Rhinehart