A mesét az ember az álomhoz hasonlóan elsősorban nem az eszével érti meg, hanem inkább a szívével érzi, ezért alkalmas arra, hogy kifejezzen olyan érzelmeket, ösztönzéseket vagy lelki feszültségeket, amelyek a tudat számára nem világosak, sőt bizonyos gátlások miatt az értelem szintjén esetleg nem is tudatosíthatók.

Kapcsolódó idézetek

1. Amit az ember az eszével tud, azt nem biztos, hogy a szíve is érzi. Robert Charles Wilson
2. A mesével nehéz vitatkozni, akár szomorú, akár vidám. A logikát figyelmen kívül tudjuk hagyni, az érzelmeinket azonban nem. Ha kapunk egy sor érvet, azokkal vitatkozni tudunk, ám ha egy jó történetet hallunk, nem igazán tudjuk felfedezni, miért is kellene résen lennünk. Végül is semmi veszedelmes nem hangzik el nyíltan, legfeljebb csak célzások formájában. Maria Konnikova
3. A mese egyébként sem használja a "megvalósíthatatlan" fogalmát. Az ember olyan képességeit őrzi, amelyek nem ismerik a lehetetlent: ha a hős valamit el akar érni, megtalálja a megfelelő formát és segítőt a cél eléréséhez. A "lehetséges" erői ugyanis nem rajta kívül, hanem benne vannak. Boldizsár Ildikó
4. A valóság ugyanaz. Ami van, az van. Mégis, ahogy a mesében, az ember így is, úgy is értelmezhet valamely helyzetet. Jorge Bucay
5. A Világ meséi, s az emberkéz arra való, hogy meg-megtapogassa, érezze az ujjaiból szétáramló gyönyörûséget. Ezt kéz nem festheti át, képzelet nem szebbítheti, legfeljebb eljátszhat a meglévő szépség határtalannak tetsző változataival! Vavyan Fable
6. Elmével semmilyen módon nem lehet az érzelmeket megismerni. Meg lehet figyelni, le lehet írni, ki lehet elemezni - de megismerni nem lehet. Az érzelmeket csak az ismeri, aki átéli, vagy valaha átélte. Ara Rauch
7. Vannak dolgok, amelyeket megláthat a szem, megérezhet a szív, felfoghat az értelem, de emberi szóval ki nem fejezhetők. Ioan Slavici
8. A mese nem racionális úton készít fel a felnőtti létre, a felnőtt döntésekre, hanem mágikus, irracionális módon. Nem a problémamentes élet ígéretét kapjuk meg tőle, hanem annak a reményét, hogy még a legkisebbek, a legesendőbbek is boldogulnak, ha adottságaikat és lehetőségeiket mozgósítják, ha nem hátrálnak meg az akadályok, megpróbáltatások előtt.
9. Altass el, ringass, mint régen, Már értem a mesét, hogy jól csak a szíveddel látsz. De néha még a szív is téved.
10. Minden csak mese. Amiben hiszünk, amit ismerünk, amire emlékszünk, sőt amiről álmodunk, az is. Minden csak mese, történet, amelyben események és szereplők vonulnak fel, és érzelmi tartalmakat közölnek egymással. Carlos Ruiz Zafón