A modern globális társadalomban a piaci-technológia mítosz a társadalom tagjait folyamatos versenyre készteti, és csak az eredményt jutalmazza, semmit sem kínál a hûségért. Elveszi a megvalósulás örömét, mert az emberek közötti versenyt állandósítva, mindenkire kiterjesztve nincs olyan állapot, amely beteljesült célnak volna tekinthető. Mindig lesz több, szebb, drágább, újabb.

Kapcsolódó idézetek

1. A fogyasztói társadalom arra nevel minket, hogy ha valami nem mûködik, cseréljük, lehetőleg minél gyorsabban, mindig valami újabbra, valami (látszólag) jobbra. Fast-food felfogás. Ez vezet oda, hogy manapság ennyire felületesen éljük az életünket, elvesztek az igazi értékek, a tartalmas beszélgetések, a minőségi együtt töltött idő.
2. Egy nyaktörő iramban folyó technológiai verseny közepén vagyunk. Hatalmas cégek rohannak előre, hogy ki tud hamarabb kijönni újabb és újabb technológiákkal. Amikor valaki megjelenik egy új megoldással, akkor azt nagyon gyorsan megpróbálják lefordítani pénzre, hiszen mutatniuk kell a befektetőik felé, hogy mennyire profitábilisak, meg kell nyerniük a felhasználókat... Könnyû ezt úgy látni, hogy csak oldalra tekintgető verseny van, ahol a cél az, hogy a másiknál gyorsabbak legyünk, nem pedig az, hogy valahova odaérjünk, vagy valamihez közelebb kerüljünk. A hétköznapokban, vagy akár a napi hírekből nézve könnyû úgy összerakni a képet, hogy ez egy olyan mókuskerék, amit mindenki egyre gyorsabban hajt a verseny miatt, de tulajdonképpen azért haladunk csak ilyen sebességgel, mert senki nem tud kiszállni, pedig azt kellene. Szertics Gergely
3. Mivel az érzelmi intelligencia hiánya a fogyasztói társadalom motorja, amíg ezt nem fejleszted, addig fogyasztani fogsz, fenntartani ezt az egész világot, mert kíváncsi leszel az új termékekre. Erre alapoz a reklámmarketing és a reklámpszichológia. És mivel kíváncsi leszel, szeretnéd majd megszerezni őket, ezért fogyasztani fogsz. Újabb és újabb termékeket fogsz megvenni, egyre drágábbakat, ezért egyre nehezebben fogod elérni őket, de mivel ezek már presztízscuccok, még több energiát, még több időt kell beletenned, hogy megszerezd a pénzmagot. Vagyis az életed filmje pereg le a szemed előtt, és nem fogsz részt venni benne. Csernus Imre
4. A egyre fejlődő technológia egyre kényelmesebbé varázsolja életünket, ugyanakkor semennyivel sem tesz boldogabbá. Túl nagy a béke most (...), pontosabban nem is békéről van itt szó, hanem inkább mentalitásról, mely szerint a háborúk és a viszályok messze vannak, így felesleges is velük foglalkozni. Ez a gondolkodásmód azonban nem igazán tartható fenn sokáig, nemde? A társadalmunknak előbb-utóbb meg kell birkóznia azzal a ténnyel, hogy a világban mindenhol halál és szomorúság van.
5. A mesterséges intelligenciát használó társadalom egyre inkább függ a találmányától, miközben a gépeket továbbra is egy szûk elit irányítja, és a gépek döntéseit a társadalom csupán azért fogadja el, mert azok elvileg magasabb életszínvonalat tesznek lehetővé. Az emberiség olyan állapot felé sodródik, amelyben könnyen azon kaphatja magát, hogy már nem is képes kikapcsolni ezeket a gépeket, ez ugyanis gyakorlatilag az öngyilkossággal érne fel. A fizikai szükségletek kielégíthetők, a gyerekek "pszichológiailag higiénikus" körülmények között nevelkedhetnek, és mindenkinek megvan a maga dolga, ámde azon az áron, hogy maguk az emberek nem lesznek egyebek, mint a gépek háziállatai.
6. Ennek a társadalomnak hihetetlen ellentmondásai vannak, az ellentmondáson alapul: tőke és munka ellentmondása, a megfosztottak és a birtokosok ellentmondása, a természet és a természet kizsákmányolásának az ellentmondása... mindenféle ellentmondásokon alapul. Nyilvánvalóan minél több ellentmondást fel lehet számolni vagy legalábbis enyhíteni lehet, annál jobb vagy mûködőképesebb vagy harmonikusabb lehet egy társadalom, de egészen biztos vagyok benne, hogy ezek új típusú ellentmondásokat szülnek.
7. Az állandó vi­galom elveszi a dolgok ízét, megfoszt az igazi örömtől. Ha minden szomjad egyszeribe kioltanád, nem örülnél többé az italnak. Te nevetsz a bûvészek tréfáin: nekik az robot csupán. Michel de Montaigne
8. A jelenleg uralkodó gazdasági rendszer arra buzdít minket, hogy menjünk szembe az alapvető természetünkkel. Arra ösztönöz, hogy a pénzt hajhásszuk mindenekfelett. Hierarchiát teremt, mely szerint egyes emberek jobbak, mint mások. Azt állítja, hogy minél több holmink van, annál boldogabbak leszünk. Arra tanít minket, hogy halmozzuk fel az erőforrásokat, és hogy többre tartsunk egy nagy kocsit, mint mondjuk egy öreg erdőt. Bárki, aki valaha eltöltött akár csak egy kis időt is egy öreg erdőben, megmondhatja, hogy sokkal nagyobb megelégedést okoz egy kétezer éves mamutfenyő alatt ülni, mint egy Lincoln MKX-ben, amilyet Matthew McConaughey vezet a tévéreklámokban. Túlburjánzott fogyasztói társadalmunk a lényeg félreértésének masszív gyakorlása.
9. A kapitalizmus nem minden lehetséges gazdasági berendezkedések legjobbika. Nagyon nem. Nem az hozta el nekünk a demokráciát és a technológiai fejlődést. Inkább úgy mondhatjuk, hogy a kapitalizmus ellenére is megtörténtek ezek. Hogyan hozhatna nekünk bármi jót egy olyan mítosz, amely szerint minden ember végtelenül önző?
10. Az ember alapvetően lusta és önző, motiválni, anyagilag ösztönözni kell. Ezért egyedül a világon a kapitalizmus mûködik, a szabad verseny, a vállalkozások szabad versenye. Márki-Zay Péter