A múlt is létezik - valahol, egy más szférában - megcsonkíthatatlanul. Visszük a jövőbe magunkkal - de nem azért, hogy ismételjük, hanem hogy ne felejtsük, miért történhetett, ami velünk megtörtént.

Kapcsolódó idézetek

1. A múlt azért létezik, hogy emlékeztesse a jelent, lehet ez máshogy is. A múlt a jövőért marad fent.
2. A velünk történt dolgoknak, az elszenvedett sérelmeknek, amelyek bennünket értek, nem csak múltjuk, hanem jövőjük is van. Bár a múltat nem tudom megváltoztatni, de azáltal, ha feldolgozom a történteket, a jövőt igen. Bucsi Mariann
3. A múltat nem lehet csak úgy elfelejteni; nem tuszkolhatjuk be a sarokba, hogy aztán úgy tegyünk, mintha ott se lenne. Mert mindig velünk marad, árnyékként követ, bárhová megyünk, és emlékeztet arra, hogy mit tettünk.
4. A múlt (...) mindig velünk van, amik vagyunk és amink van, az a múltból származik. Teremtményei vagyunk, és benne elmerülve élünk. Ha nem úgy értelmezzük és nem úgy érezzük a múltat, mint bennünk élő valamit, akkor nem értjük a jelent. A múlt összekapcsolása a jelennel, kiterjesztése a jövőre, az elszakadás tőle, ahol ez az összekapcsolás lehetetlen, és a gondolkodás és cselekvés lüktető, vibráló anyagának megteremtése mindebből - ez az élet. Dzsaváharlál Néhrú
5. A "múlt" sok mindenre használható. Büntethetjük vele magunkat, levezethetjük, hogy mi milyen szerencsétlenek vagyunk. De a "múlt" rengeteg tapasztalatot rejt önmagunkról. A "múltnak", a szenvedéseknek pozitív értelme is lehet. Ha ezt megértjük, ugyanazzal a "múlttal" más emberekké válhatunk. De ehhez el kell fogadnunk, hogy nincs múlt, csak a jelen van. Vagyunk valamilyenek. És döntés kérdése, hogy másmilyenek legyünk. Szendi Gábor
6. A múlt olyan, mint egy történet, amelyben az egyik dolog következik a másikból, és a világ nem határtalan titok, hanem véges dolog, amit meg lehet érteni. Ken Follett
7. A múltról való írás egy módja annak, hogy újraéljük, egy módja, hogy újra kihajtogatva lássuk. Papírdarabokra helyezzük az emlékeket, hogy tudjuk, mindig is létezni fognak. Nathan Filer
8. A múlt nem halt meg, hanem hat reánk; él testünkben, lelkünkben; egész valónk az egész múlt eredője; minden jelen pillanat magában foglalja az egész múltat, és valamit ad hozzá. Babits Mihály
9. A múlt elmúlt, ezért nem létezik; a jövő még nem kezdődött el, tehát nem létezik; a jelen pedig csupán a kettő közötti határt jelenti, melynek nincs kiterjedése, ezért az sem létezik - az egészet mi magunk konstruáljuk azért, hogy rendet teremtsünk a gondolataink között.
10. Ami elmúlt, nem mindig a múlté. Néha messzire kihat a jövőbe. Wass Albert