A múlt tovább él bennünk, a mozdulatainkban, a beszédünkben, ahogy a hajunkba túrunk, az ősök ideje ott bujkál a génekben, és telik tovább.

Kapcsolódó idézetek

1. A múlt velünk él.
2. A múlt az utódok zsigereiben él tovább.
3. A múlt azonban olyan valami, ami nemigen hagyja elfelejteni magát. Ott ólálkodik körülöttünk, türelmesen várakozik, s csak az alkalmat lesi, hogy egy óvatlan pillanatban megszorongassa a nyakunkat. Leslie L. Lawrence
4. Apáink útján járunk még, őseink táncát járjuk rég. Új útnak hisszük a bûvös kört, És sokszor úgy élünk, mint ők.
5. A múlt nem halt meg, hanem hat reánk; él testünkben, lelkünkben; egész valónk az egész múlt eredője; minden jelen pillanat magában foglalja az egész múltat, és valamit ad hozzá. Babits Mihály
6. Az emlékek elhalványultak az idő múlásával, a múlt azonban mindig élni fog - a hibák, amelyeket elkövettünk, a tévedések szolgáltatják az alapot a jelen szenvedéseihez.
7. Beszélünk és elbeszélünk egymás mellett, csalunk és becsapjuk magunkat, a mellünket verjük és meghunyászkodunk - szóval élünk és túlélünk, ahogy felmenőink is tették. Nyáry Krisztián
8. Az élet megy tovább, és körbenövi a múltat.
9. Az idő múlik, mi pedig múlunk vele.
10. Érdekes, hogy mennyire ragaszkodunk a múltbéli dolgokhoz, még akkor is, ha a jövőnkről van szó. Ally Condie