Beszélünk és elbeszélünk egymás mellett, csalunk és becsapjuk magunkat, a mellünket verjük és meghunyászkodunk - szóval élünk és túlélünk, ahogy felmenőink is tették.

Kapcsolódó idézetek

1. A múlt tovább él bennünk, a mozdulatainkban, a beszédünkben, ahogy a hajunkba túrunk, az ősök ideje ott bujkál a génekben, és telik tovább. Grecsó Krisztián
2. Beszélünk hosszan és szépen - s aztán azt hisszük, hogy tettünk valamit. Jókai Mór
3. De hát valahogy csak elboldogulunk. Végül is így élnek az emberek, nem? Valahogy elboldogulnak. És megpróbálnak segíteni egymáson. Stephen King
4. Behálóznak minket a hazugságok. Van, hogy segíteni akarunk velük a szeretteinken. Van, hogy magunkat akarjuk becsapni.
5. Becsapjuk magunkat, hogy közel állunk egymáshoz, amíg tényleg közel nem kerülünk egymáshoz, aztán becsapjuk magunkat, hogy távolságot tartunk, hogy olyan közel maradjunk, ameddig csak lehet. Dolly Alderton
6. Összetartozunk, összevonzzuk egymást. Találkozni akarunk. S ezért odaadjuk magunkat, s elfogadjuk egymást. Müller Péter
7. Megteszünk mindent, ami tőlünk telik. Azután megpróbáljuk bebeszélni magunknak, hogy ez... elég. Hogy együtt tudjunk élni a kudarcainkkal, anélkül, hogy azok megfojtanának minket. Fredrik Backman
8. Azért élünk, hogy boldogok legyünk, csak közben rengeteg önbecsapási folyamatot élünk meg, és hazudozunk magunknak. Ennek pedig súlyosak a következményei. Csernus Imre
9. A rokonok segítik és támogatják egymást. Kötelességünk van a hozzánk tartozókkal szemben, amit elmulasztani bûn. Védenünk kell nemcsak a velünk egy vérből valókat, hanem azokat is, akik hozzánk kötötték sorsukat: a familiárisokat, a hûséggel szolgálókat.
10. Egymás között nyers és őszinte nyelvet beszélünk. A szavaktól nem ijedünk meg. A bajok egyre kevésbé érintenek meg, amint telnek-múlnak az évek. Marad utánuk néhány kisebb-nagyobb sebhely.