A nagy szellemek mindig is ellenkezést váltottak ki a középszerû elmékből. A középszerû elme ugyanis képtelen megérteni azt, aki nem hajlandó vakon meghajolni a konvencionális előítéletek előtt, hanem bátran és őszintén kimondja a saját véleményét.

Kapcsolódó idézetek

1. Minden ok nélkül határozott ellenszenvet éreztem iránta. Az ilyen ellenszenv úgy sarkallja az elmésséget, annyi alkalmat nyújt a szellemeskedésre. Az ember állandóan ócsárolhat valakit, anélkül, hogy egyszer is célba találna; de ha folyton csúfolódunk egy emberen, néha-néha okvetlenül ráhibázunk valami elmésségre. Jane Austen
2. A nagy szellem nem azért nagy, hogy jutalmat várjon vagy az életben, vagy a halálban, vagy a túlvilágon, hanem azért nagy, mert nem tud kicsiny lenni. Jókai Mór
3. A szellem nem tudás, nem intelligencia, nem mûveltség, nem okosság, a szellem a világelemek közül az egyetlen, amely számára nincs lehetetlen, amely bármit akar, meg tudja tenni. Szellem nélkül élni reménytelen lenne, mert a szellem a világelemek közül a teremtő. Hamvas Béla
4. A nagy szellemek szkeptikusok. Friedrich Nietzsche
5. Nem értek egyet azzal, hogy a szerénység fontos erény. A logikus elme mindent olyannak kell hogy lásson, amilyen. És ha lebecsüli magát, éppúgy eltér az igazságtól, mintha eltúlozta volna.
6. Csak a közepes elme ragaszkodik az élethez. A gyönge elméjû ember azért bátor, mert nem érti a halált. Az erős elméjû ember meg azért bátor, mert érti. Gárdonyi Géza
7. A középszerûség nem a maga mivoltától erős, hanem azoktól a középszerûségektől, amelyeket képvisel; s ebben az értelemben félelmetesen nagy a hatalma. Francois-René de Chateaubriand
8. A bölcsességet mindig csak egy másik bölcsességi nívó ismerheti föl. Nincs is mit csodálkozni ezért, ha az emberszamarak nagy hordái még a legjobb szándékuk mellett sem tudják fölismerni és vezéreikül kikiáltani a valóban bölcseket.
9. A nagy elmék eszmékről beszélnek, az átlagosak dolgokról, a kis elmék pedig más emberekről.
10. Az emberi szellem hiába próbál túllendülni a látható világ határain; mindig ide kényszerül visszatérni. Paul Henry Holbach