A nevetés, (...) nem a gúny, nem az irónia, nem az, amikor másokon röhögünk, hanem amikor saját magunkon! De úgy, hogy a könnyünk is kicsordul néha! Ezt hívják szívből jövő nevetésnek! Így csak a mélységesen bölcs ember tud nevetni. A jó lélek.

Kapcsolódó idézetek

1. Mi a nevetés? A léleknek dalra kerekedése, ropogós ugrándozása, vidám kurjongatása. Egészséges lélek fenn nem állhat nevetés nélkül. E nélkül nincs is élete. A csecsemőben akkor támad a lélek, mikor nevetni kezd, s az öregben és nyavalyásban akkor múlik el a lélek, amikor már nem tud többé nevetni. Eötvös Károly
2. Ha be akarsz pillantani az emberek lelkébe és meg akarsz ismerni valakit, ne azt figyeld, hogyan beszél, hallgat, sír, vagy hogy megmozgatják-e a nemes eszmék, hanem azt, hogyan nevet. Aki szívből tud kacagni, jó ember. Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij
3. A nevetés sokkal jelentősebb és mélyebb, mint gondolják. Nem az, amelyet ideig-óráig tartó ingerültség, vagy a betegesen epés hajlam, jellem szül; nem is az a könnyû nevetés, amely az emberek üres szórakoztatására, mulattatására szolgál - hanem az a nevetés, amely az ember derûs természetéből fakad. Nyikolaj Vasziljevics Gogol
4. Nincsenek ártatlan tréfák, ámbár vannak ártatlan nevetések. Nevetünk, amikor - megszabadulva valamilyen feszültségtől, szorongástól, tehertől - hirtelen megkönnyebbülünk. Nevetünk örömünkben, amikor váratlanul sikerül valami. Nevetünk, amikor gyerekeink valami kedveset mondanak vagy tesznek; amikor szerelmünk ránk mosolyog; amikor boldognak érezzük magunkat. Vannak másféle nevetések is. Nevetésünk lehet ártatlan és gonosz, angyali és ördögi. Nevethetünk örömünkben és kínunkban. Nevetünk, amikor boldogok vagyunk, és nevetünk olyankor is, amikor inkább sírni volna kedvünk. Hankiss Elemér
5. Ha valamit ki lehet nevetni, akkor azt ki kell nevetni. Röhögjünk! Az ember egyik legfontosabb tulajdonsága - az egyik a sok jó közül -, hogy képesek vagyunk röhögni. Dombóvári István
6. A nevetés - nem a kárörvendés vagy a kinevetés - a legtermészetesebb és legfinomabb emberi bírálat, amely a rosszat, hibásat, helytelent úgy sújtja, hogy közben nem rombol, hanem építkezik. A humoros szemlélet alapja: önismeret, valóságismeret, igazságérzet, közösségi erkölcsi érzék és bölcsesség. A humor végeredményben - szeretet, a szellemi fölény megértő rokonszenve az esendő iránt. Ezért mélyen emberi érték, szív és tudat közös terméke, kincse.
7. A nevetés a legjobb orvosság. Mindegy, mennyire rossz vagy kilátástalan a helyzet, a humor, a huncutság és a szívből jövő nevetés mindig belefér. Ha megtanulunk nevetni magunkon, nyitottabbá válunk a mélyebb emberi kapcsolatokra és az alázatosabb tanulásra.
8. Könnyebb nevetni, mint sírni. Ha rám tör a sírhatnék, egyedül teszem. De a nevetés összehozza az embert. Nevetni együtt is tudunk. Juszra Márdini
9. A nevetés mély forrású, mélyebb az emberi szívnél, mely szabadító erőként fakad fel a legválságosabb pillanatokban, és el tud söpörni minden gátat - erkölcsöt, vallást, hazát - amellyel a szegény, gyáva ember bástyázta körül magát, hogy biztonságban tengesse nyomorúságos kis életét. Nikosz Kazantzakisz
10. Egy komikus személy általában azért komikus, mivel nem tud erről. A komikum tudattalan. (...) A nevetés főképpen ebben az értelemben csiszolja az erkölcsöket. Arra késztet, hogy már most igyekezzünk annak látszani, aminek lennünk kellene, és amivé egy nap bizonyára leszünk is. Henri Bergson