A nők, ha elhagyják őket, sûrûn emlegetik az emberi érzéseket, de ők maguk oly egyszerûen hagyják faképnél a férfiakat, mintha egy követ dobnának a kútba. Volt, nincs, a loccsanást se hallotta senki.

Kapcsolódó idézetek

1. A nők ilyenek. Vannak időszakok, amikor a szó semmit sem ér. H. E. Bates
2. Az asszonyok, bár fölhánytorgatják a férfiaknak, hogy ezek nem helyes módon szeretik őket, mégis nagyon kevésre becsülik az olyan férfiakat, akiknek a lelkülete félig-meddig nőies. Egész felsőbbségük abban áll, hogy elhitetik a férfiakkal, hogy a szerelem terén a férfi alacsonyabb rendû a nőnél; így aztán könnyen faképnél hagyják a kedvesüket, ha az elég járatlanul leveszi róluk mind ama félelmeket, melyekkel szeretnek páváskodni, a színlelt féltékenység jóleső kínjait, a csalódott reménység, a hasztalan várakozás szorongásait, egyszóval édes asszonyi gyarlóságuk gyönyöreinek egész sorát. Honoré de Balzac
3. Ha valaki egyszer faképnél hagyja az embert, mindig várja, mikor történik meg újra, míg végül már nem is közeledik senkihez, nehogy idővel fontossá váljon a számára. Így észrevétlenül elveszíthet bárkit. Jodi Lynn Picoult
4. A férfiak minden okoskodása sem ér fel egy asszony egyetlen érzelmével. Voltaire
5. Vagy az is lehet (...), hogy könnyes búcsút akar venni. Az sem utolsó dolog ám manapság, amikor az embert szó nélkül hagyják faképnél. Berkesi András
6. Az emberek olyanok, mint a képregényfigurák: szóbuborékokkal a fejükön élik le az életüket. Senki nem veszi a fáradságot, hogy felemelje a tekintetét, és elolvassa, mit üvöltenek bele a világba. Eva García Sáenz de Urturi
7. Mindenki otthagyja az embert. Talán nem mindig fizikai értelemben. Hanem érzelmileg. Dennis Lehane
8. A nők megérzik, ha a férfi nem rájuk figyel.
9. Miért beszélek neked az érzéseimről, amikor te sosem mondasz nekem semmit? Olyan, mintha a falba verném a fejem, kivéve, hogy ha a falba verném a fejem, azt legalább abba tudnám hagyni. Cassandra Clare
10. A férfi nem komplett nő nélkül. A férfi magában levéltelen fa. A nő a lombja, virága. Nézd meg az agglegényeket, miféle emberek öregségükben? Egyet se találsz rendes életûnek, rendes gondolkodásúnak, rendes érzésûnek. Benne élnek a világban, de látszik, hogy nem bele-valók. Idegenek köztünk. Gárdonyi Géza