A pánikbetegség olyan erős lelki fájdalom, amely végül testi fájdalomként nyilvánul meg. A szorongás olyan mértéket ölt, hogy az agynak nincs... hát jobb szó híján azt mondom, nincs elég... sávszélessége, hogy feldolgozzon minden információt. A tûzfal leomlik, hogy úgy mondjam. Eláraszt minket a szorongás.

Kapcsolódó idézetek

1. Amilyen temérdek fizikai tünettel jár a szorongás, nem csoda, hogy az ember arra gondol: komolyan beteg. Korábban azt mondtam, hogy a szorongás megfoghatatlan dolog. Úgy is mondhatnánk, hogy sunyi betegség. Hihetetlenül jól imitál más betegségeket. Az embert felemészti a betegségtől való rettegés - az első pánikroham bekövetkeztekor a legtöbben azt hiszik, hogy szívinfarktusuk vagy stroke-juk van. Később aztán agydaganatra, sclerosis multiplexre vagy Parkinson-kórra gyanakodnak. És a lista nagyon hosszú.
2. A szorongás (...) megbénít minket, beárnyékolja a mindennapjainkat, nem engedi, hogy önfeledten éljük meg a pillanatot, hiszen azt érezzük, hogy biztosan valami rossz fog történni.
3. Nekünk, embereknek sok minden fáj, és sokszor nem is tudjuk, mi az oka a fájdalmunknak. Csak ránk telepszik a szorongás, és összezsugorodik tőle a lélek. Fredrik Backman
4. A szorongás komplex, zavaros és sötét dolog. Nem csupán pánikrohamokról vagy a zsúfolt helyeken érzett iszonyról van szó - mert az efféle csip-csup dolgokat többnyire mindenki megérti -, hanem gyötrő megszállottságról, rémes gondolatokról, kimerítő kényszerképzetekről és rögeszmékről, fizikai rosszullétről, s mindennek a folyományaként mélységes szomorúságról.
5. A szorongás olyan, mint a félelem, csak nehezebb elviselni. Oka megnevezhetetlen, s mivel nem lehet tudni, mitől támad, azt sem lehet tudni, mikor szabadulhatsz meg tőle. Rácz Zsuzsa
6. Szörnyû érzés a félelem! Olyan, mint egy betegség, mintha össze akarnék esni, de képtelen vagyok elájulni. Mert tudjátok, ezt nem lehet megszokni. Együtt élni lehet vele, és az ember együtt is él vele, de minden nap egyre rosszabb lesz, míg végül egy nap teljesen elviselhetetlenné válik.
7. A szorongás a jövőbe kivetített, megfoghatatlan, fantáziával megspékelt félelem. És ennek a képletnek van egy olyan eleme - a képzelet -, amely teljesen képlékeny, nehezen megfogható vagy irányítható, és amivel szembenézni sem tudunk. És éppen ezért pusztító! Ezért emészti, zabálja fel a lelkünket és testünket, ha nem szabunk gátat neki. Al Ghaoui Hesna
8. Nagyon sokszor hallhatod a szorongás szót, ám az emberek ilyenkor valójában a feszültségre gondolnak. A szorongás olyan félelemmel teli állapot, amelynek nincs oka, a feszültségnek viszont mindig áll valami a hátterében. Ha azt mondanád nekem, hogy szorongsz, akkor megkérdezném tőled, mi ennek az oka. Te aztán elmondanád, hogy pontosan tudod, mi a kiváltó ok. Kristálytisztán megfogalmaznád, hogy miért érzed magad így. Ezzel azonban már cáfoltad is, hogy szoronganál. Nem szorongsz, hanem feszült vagy. Csernus Imre
9. Jellemző, hogy ha az ember átengedi magát a pániknak, azt hiszi, hogy mindenfelől fényszórók irányulnak rá, és a világnak egyéb dolga sincs, mint hogy őt keresse. Úgy érzi, hogy testének minden sejtje önállósítani akarja magát, a lábai rángatóznak, mozgásteret akarnak biztosítani maguknak, a karjai csak védekezni és ütni szeretnének, az ajka meg a szája csak remegve tudja visszatartani a megformált kiáltást. Erich Maria Remarque
10. Ha valaki nem akarja érezni az érzéseit, akkor a testét fogja érezni. Ha nem akarom érezni azt, hogy mérges vagyok, akkor valamim fájni fog. Ha nem akarom érezni, hogy szomorú vagyok, ha nem akarok sírni, akkor beteg leszek. Rengeteg betegség s fájdalom azért keletkezik, mert nem akarjuk érezni az érzéseinket! Ha van egy pont a pszichénkben, ahol valami baj van, akkor megbolondulhatunk a testünkben vagy megbolondulhatunk a lelkünkben. Nagyon sokan inkább a testünkben bolondulunk meg, mint a lelkünkben. A mi társadalmunkban kevésbé szégyenítik meg az embereket, ha a testükkel van valami baj, mint akkor, ha a lelkükkel. Feldmár András