A polgári demokráciák egyetlen, konkrét, könnyen értelmezhető politikai vagy vallási irányzatot sem képviselnek kitüntetetten. Bennük az állandó kompromisszumkeresés a politika legfontosabb eszköze, ami látszólag az állandónak tetsző válságok "mocsarába" rántja le a politikát. A választók többségét alkotó tájékozatlanok pedig konkrét, megnyugvást, rendet és biztonságot nyújtó - látszólagos - fogódzó nélkül maradnak.

Kapcsolódó idézetek

1. Demokrácia. Ahol boldog-boldogtalan szavazhat arról, ki irányítson, pedig a legtöbbek döntésében nincs helye az észérveknek. Nem is lehet, hiszen nem is látják át a folyamatokat. Aztán az emberek mindig rájönnek, hogy nem egy új messiás került hatalomra, hanem csak egy hozzájuk hasonló ember, aki, ha kell, hazudik, ha kell, manipulál, lop, csal, piszkos üzelmekbe keveredik. És gyakorta a legrosszabb embertípus áll politikusnak, illetve a legrosszabb embertípusból válik sikeres politikus. Brandon Hackett
2. Noha mára a demokratikus rendszerek általános választójogon építkeznek, valójában tömegek vannak kirekesztve a demokratikus döntéshozatalból, részvételből, mert nincsenek tudásaik, információik a politikai közösséget érintő ügyekről, történetekről. Nem férnek hozzá a demokráciához, így logikusan a szabadsághoz sem. Pető Péter
3. A politikai alkuk és kompromisszumok sorozatot alkotnak, és még ha a folyamatok bonyolultnak tûnnek is, a lényegük egyszerû: mindenki pénzt akar szerezni valamilyen módon, a bürokratikus rendszerek is. Adok-kapok. Így épülnek fel a civilizációk. Fredrik Backman
4. A demokrácia a nép uralmát jelenti (valahogy), de korántsem mindegy, hogy ez az uralom milyen úton valósul meg, ha még az is kérdés, hogy a demokrácia az egész nép, vagy csak a többség uralmát jeleníti-e meg.
5. Akár önkényuralomról van szó, akár demokráciának nevezhető politikai szisztémáról, a politika veleje mindig a társadalom ellentmondásainak felismerése, kezelése, valamikénti megoldása, hogy az adott társadalom egyben maradhasson.
6. A politikai gondolkodás egyik buktatója az absztrakció szelleme. E szellem már nincs tekintettel a konkrét helyzetekre (a földrajzi, vallási, gazdasági, történelmi vagy kulturális viszonyokra), és előnyben részesíti a tiszta (gyakran romantikus) spekulációt, a (csupán valamiféle filozófiai elefántcsonttoronyban létező) tiszta demokrácia alapján, amelynek az Ember (nagy kezdőbetûvel) a polgára, aki maga is nagyon tiszta, olyannyira tiszta, hogy még soha senki nem találkozott vele.
7. A demokrácia sohasem csupán a választásokról szólt. A demokrácia azt jelenti, hogy a nép kormányoz, de a kormányzás valamivel többet jelent, mint pusztán választásokat. Hagyományaink szerint azt is jelenti, hogy érvekkel alátámasztott vitákon át történik a kormányzás.
8. A közösségi média fejlődésének köszönhetően ma már lehetőségünk van arra, hogy mindenki a saját érdekei szerint egy buborékba gyûljön össze másokkal, akik látszólag ugyanúgy gondolkodnak, és ha két embernek eltérő a véleménye, akkor ritkán próbálnak kompromisszumot találni. A kompromisszum azonban a demokratikus cselekvés alapja. Ha csak arra figyelek, hogy érvényesítsem az érdekeimet a csoportomban, és harcba szállok a másikkal, és csak én vagy ő létezik, akkor a demokrácia véget ér. A demokrácia olyan, mint egy nagy család. Ott sem dönthet egyedül senki. Angela Merkel
9. Hiába a legtisztább szándék, a nép dönt. A nép viszont nem biztos, hogy szekuláris államban, európai típusú demokráciában akar élni, nem biztos, hogy civil államot akar. Ennek a kinyilvánítása azonban még mindig demokratikus alapjog.
10. Semennyire nem hiszek abban, hogy a politika oldja meg az emberiség súlyos problémáit. Mert az emberiség igazi problémáit csakis jóindulattal, segítő, jobbító szándékkal, együttérzéssel és bölcsességgel lehet megoldani. És mint látjuk, ezeket az erényeket a politika nem, vagy csak látszólag képviseli; ezekkel pont szembemegy. Kizárólag a hatalom és a meggazdagodás szempontjait követi. A nép valódi érdekeit figyelmen kívül hagyja. Laár András