A politikai gondolkodás egyik buktatója az absztrakció szelleme. E szellem már nincs tekintettel a konkrét helyzetekre (a földrajzi, vallási, gazdasági, történelmi vagy kulturális viszonyokra), és előnyben részesíti a tiszta (gyakran romantikus) spekulációt, a (csupán valamiféle filozófiai elefántcsonttoronyban létező) tiszta demokrácia alapján, amelynek az Ember (nagy kezdőbetûvel) a polgára, aki maga is nagyon tiszta, olyannyira tiszta, hogy még soha senki nem találkozott vele.

Kapcsolódó idézetek

1. A polgári demokráciák egyetlen, konkrét, könnyen értelmezhető politikai vagy vallási irányzatot sem képviselnek kitüntetetten. Bennük az állandó kompromisszumkeresés a politika legfontosabb eszköze, ami látszólag az állandónak tetsző válságok "mocsarába" rántja le a politikát. A választók többségét alkotó tájékozatlanok pedig konkrét, megnyugvást, rendet és biztonságot nyújtó - látszólagos - fogódzó nélkül maradnak. Ungváry Rudolf
2. Demokrácia. Ahol boldog-boldogtalan szavazhat arról, ki irányítson, pedig a legtöbbek döntésében nincs helye az észérveknek. Nem is lehet, hiszen nem is látják át a folyamatokat. Aztán az emberek mindig rájönnek, hogy nem egy új messiás került hatalomra, hanem csak egy hozzájuk hasonló ember, aki, ha kell, hazudik, ha kell, manipulál, lop, csal, piszkos üzelmekbe keveredik. És gyakorta a legrosszabb embertípus áll politikusnak, illetve a legrosszabb embertípusból válik sikeres politikus. Brandon Hackett
3. Az ember az, amit tesz, és a politika befolyással és hatalommal jár. Ha ezt a kettőt elvesszük egy politikustól, akkor nem marad belőle semmi, akkor hát miért kellene csodálkoznunk, ha felszívódnak és eltûnnek? Jón Kalman Stefánsson
4. Minden dolognak van filozófiája, sőt, mi több: minden dolog filozófia. Minden ember, tárgy és esemény a természet egy meghatározott gondolatának, egy sajátságos világszándéknak megtestesülése. Az emberi szellemnek azt az eszmét kell kutatni, mely benne rejtezik minden tényben, azt a gondolatot, melynek minden tény pusztán formája. A dolgok gyakran csak később nyilvánítják ki igazi értelmüket. Egon Friedell
5. Hogyan lehetséges, hogy választók - az egész világon - a közemberek (azaz saját maguk) átlagánál sokkal silányabb vezetőket emelnek maguk fölé? Ez már az ókorban is meggondolkoztatta az elmélkedőket. Némelyiküket arra késztette, hogy elvessék - mint illúziót - a demokrácia gondolatát. (...) Valami mást kerestek. Ez a más pedig mindmáig hiányzik. Tamás Gáspár Miklós
6. A tudományos szellem eredményeként az emberek egy bizonyos álláspontot foglalnak el a világ dolgaival szemben; a vallás előtt e szellem egy pillanatig habozik, de végül is átlépi a küszöböt. Ennél a folyamatnál nincs megállás, mennél több ember számára válnak hozzáférhetővé tudásunk kincsei, annál jobban terjed a vallástól való elfordulás; eleinte ez csak az elavult, megütközést keltő külsőségeket érinti, később azonban átterjed az alapvető előfeltételekre is. Sigmund Freud
7. A természetes és cselekvő emberek a fal előtt őszintén torpannak meg. Számukra a fal nem kibúvó, mint nekünk, gondolkodó, tehát semmit sem cselekvő embereknek; nem ürügy arra, hogy feleútról visszaforduljanak, nem olyan ürügy, amelyben a magunkféle rendszerint maga se hisz, de amelynek mindig nagyon örül. Nem, ők teljesen őszintén torpannak meg. Az ő szemükben valami megnyugtató, erkölcsileg feloldó, végleges, sőt talán misztikus jelentősége is van a falnak. Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij
8. A következő évtizedben olyan gondolkodásmódok kérdőjeleződnek meg majd, amelyekkel együtt él az emberiség több száz, vagy több ezer éve. Új viták, nézeteltérések, mozgalmak és ideológiák bukkannak fel. Legszilárdabban rögzült feltevéseink egyikét-másikát újra kell gondolnunk vagy épp teljességgel elvetnünk. Együtt kell újra kitalálnunk, mit is jelent szabadnak vagy egyenlőnek lenni, hogy mit jelent a hatalom vagy a tulajdon birtoklása, sőt azt is, hogy mit értünk az alatt, hogy egy politikai rendszer demokratikus. A jövő politikája a legkevésbé sem fog emlékeztetni a múltéra. Jamie Susskind
9. A társadalmi béke és a szomszédokkal, nemzetiségekkel kapcsolatos türelem jobbára belső elégedettség, prosperitás kérdése. A nyugati demokráciákban inkább azért tûnik ez megnyugtatóbbnak, mert ott az egzisztenciális feltételek a társadalmon belül kiegyensúlyozottabbak, napi gondok nem terelik a képzeletet rögtön szélsőséges víziók felé. Az, hogy környékünkön egy-egy számottevő támogatottságú politikai erő lépten-nyomon tiltásokban, kirekesztésben, megtorlásban fogalmazza meg az ideológiáját, a maga teljes komorságával jelzi, hogy sérelem él az emberekben. Ilyen körülmények között a demokrácia fogalma képtelen teljes jogon beleágyazódni egy ádáz módon megosztott társadalom gondolkodásába. Bodor Ádám
10. Milyen furcsa... - bátortalankodtak lelkében tétova kicsi gondolatok - milyen furcsa, hogy a világ így emberek nélkül olyan csöndes, és olyan békés, és olyan szép. Csak éppen az ember nem akar békében élni, nem akarja a csendet, és elfut a széptől. Milyen különös is az ember! Wass Albert