A politikus pályafutásában mintha hirtelen törés következne be, amint megválasztják hivatalába. E fordulat egyik oka talán az, hogy egyéni erkölcsi kódrendszerét - akaratától függetlenül - közösségire cseréli. Amellett a csúcsról egészen másképp festenek a dolgok, és egyetlen ember élete nagyon kicsinynek látszik. Amíg a politikus csak jelölt, látja az egyedi szenvedést; amint felért a csúcsra, mindez statisztikává válik.

Kapcsolódó idézetek

1. A politikus már csak olyan, hogy ha azt látja, az emberek többsége egy irányba vonul, akkor felülemelkedik a saját elvein és odaáll a sor élére. Mérő László
2. Hogyan lesz valakiből politikus? Egyik előfeltétele, hogy az illető megbukjon egy másik szakmában. Na igen, és aztán? Aztán már minden megy magától, egyszerûen úgy adódik, és az ember egy szép napon arra ébred, hogy éjjel politikussá változott. Efrájim Kishon
3. Az a fő probléma, hogy csak olyanok akarnak "vezetők" lenni, akiket eleve a lehető legtávolabb kellene tartani ettől a munkától. Az én tapasztalatom szerint az emberek a hatalomért másszák meg a politikai ranglétrát. Rick Remender
4. Egy kormányváltás hatására egzisztenciák dőlnek össze, valaki könnyen a "rosszak" közé kerül a "jók" közül, és viszont. Újra meg újra át kell írni az önéletrajzokat, az élet folyamatossága tendenciózusan megfogalmazott epizódokra hullik szét, s a végén senki nem tudja már, hogy ki volt egykor, kicsoda most és ki lesz belőle az eljövendő években. Popper Péter
5. El tudod te képzelni, milyen személyiség kell ahhoz, hogy valaki harcba szálljon az elnöki címért? Abnormális. Lehet, hogy normális emberként kezdi a pályafutását, de mire elér a csúcsra, annyiszor eladja a lelkét, és annyi embernek kitapossa a belét, hogy a végére már egyáltalán nem olyan földi halandó, mint te vagy én, s még csak nem is hasonlít hozzánk. David Baldacci
6. Egy súlyos betegség, egy családtag halála, a munkahely elvesztése, egy baleset, vagy éppen az eltérés az úgynevezett társadalmi normáktól, netán az ember saját egyetlen hibás döntése máris az életpálya szélére sodorhat. (...) Pénzkereset, személyes kapcsolatok, társadalmi szolidaritás, állami segítség dominószerûen omlik össze ilyenkor gyors egymásutánban. Lakner Zoltán
7. Mint közéleti ember, sokszor kénytelen vagyok visszafogottan élni. Ez életformát, szemléletet befolyásol. Végső soron ez valahol karakterhamisító. Hiszen az a természetes, ha az indulataink teret kapnak. Kiss István
8. A politikus a következő választásra gondol; az államférfi a következő nemzedékre. Az emberek a legjobb politikusokra szavaznak, aztán csodálkoznak, hogy rossz államférfiakat kaptak. Szent-Györgyi Albert
9. A társadalmi és politikai változások nem lineáris sorrendben következnek be: néha a legkisebb eredményért is évekig kell dolgozni, máskor egy pillanat alatt is a feje tetejére lehet állítani a világot. Sosem tudni előre. Nadya Tolokonnikova
10. Furcsa, hogy a kor előrehaladtával az ember mennyire másképpen gondolkodik a sorsról és a végzetről. Fiatalon még meg vagyunk győződve arról, hogy az élet csupa választási lehetőség. Ott állunk megannyi ajtó előtt, kinyitunk egyet, mögötte még több ajtó, ott is választunk egyet és így tovább. De nemcsak azt választjuk ki, hogy mihez akarunk kezdeni, hanem azt is, hogy mivé akarunk válni. És igazából még az sem zavar, ha hangos csattanással időről időre bezárul mögöttünk egy ajtó. Ahogyan az sem, hogy az ajtók közül sok ugyanoda vezet, ahová történetesen egy másik is. És az sem baj, ha az ajtó zárva van, hiszen ott van a többi, lehet újra próbálkozni. Az, hogy a választási lehetőség csupán illúzió, fel sem merül bennünk, hiszen csak azt akarjuk megtudni, hogy mi van az ajtó mögött, a mögött, amiről azt reméljük, hogy közelebb visz a titok nyitjához. Amíg ifjú az ember, így tekint az életre. Aztán valamikor, amikor az ember nagyjából az élete feléhez ér, megváltozik. Kétségek, csalódások, kudarcok, felesleges ismétlődések veszik át a kíváncsiság helyét. Lassan kezdjük felfogni, hogy már több ajtó van zárva előttünk, mint ahányon még benyithatunk. Egyre többet tekintünk hátra, ahelyett, hogy előre néznénk. Ami eddig jelentéktelen volt, annak hirtelen óriási súlya lesz. Richard Russo