A ráncos, fátyolos öreg szem mélyre lát, tisztán lát, a vad és a gyermek ösztönével. Megérzi, mikor fenyegeti veszedelem a kedvencét.

Kapcsolódó idézetek

1. Éles a szeme a vadnak, ragadozónak, szabadnak. Mint a kék tél s a gyötrelem, világos és könyörtelen. József Attila
2. A fiatal szem élesebben lát, az idős szem mélyebbre.
3. Az öregségben ez a szép s szomorú: az ember túlságosan tisztán látja, mi az, ami igaz s mi az, ami nem. Németh László
4. Az ember, ha öregszik, szeret visszatérni a múlthoz. Szeretné átérezni, amit régen érzett. Agatha Christie
5. A mély érzés olyan, mint a tisztességes asszony, mivel fél, hogy feltûnik, lesütött szemmel jár az életúton. Gustave Flaubert
6. Sok öreg párban látom még csillogni az örök szerelem fényét. Kivillan a megszokás, az elfáradás, a sorsközösség hétköznapi homályából. Még mindig fogja a kezét. Még mindig rá tud pillantani úgy, mint szerelmes. Messziről néz már ez a tekintet - de ugyanaz. Müller Péter
7. Az ember annyira öreg, amennyire az erei. Thomas Sydenham
8. Az öreg arc, szilárd formáival, a ráncok egyenletes hálózatával: nem csábító, önmagában-való, fenséges, nyugodt szépség. A mai embert az érzékiség rángatja, csak a csábító-szépet ismeri s az öreg arc hatalmas szépségéhez kevésnek van szeme. Weöres Sándor
9. Az ember a lelki szemével lát igazán. Agatha Christie
10. Emléke visszacsillog, s olykor arcomra tûz, arcomra, mely fakó s elmúlt évekbe néz. Dsida Jenő