Ugrás a tartalomra
A régi görögök azt gondolták, hogy a Napot Apolló isten viszi az égbolton egy tüzes szekéren. Azt is gondolták, hogy a tengernek, a hegyeknek, de néha még a termetesebb fáknak is szelleme van. Minden komplex jelenség mögött értelmet képzeltek. Pedig az értelem a komplex jelenségek egészen kicsi tartományára jellemző csak. Az állatok egy részére, meg az emberre. Egy galaxis is roppant bonyolult, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy értelmes. A növények is egészen jól elboldogulnak értelem nélkül. Az ember értelme arra való, hogy a saját világában eligazodjon. Nagyon felületes az, aki azt hiszi, hogy ha van az embernél bonyolultabb létező, akkor az feltétlenül valamiféle személyiség. Naiv dolog Istent egy emberhez hasonlítani, aki örül, haragszik, bosszút áll, jutalmaz és büntet, a tanítások szerint meglehetősen szadista módon. Akkor mindjárt azt is képzelhetjük, hogy lélegzik, eszik, ürít, és időnként hascsikarása van.
Kapcsolódó idézetek
-
Amikor valaki úgy kéri számon az élet értelmét, mintha a kozmoszunk dolga lenne értelmet adni létezésünknek, fordítva ül a lovon. Nem az univerzumunk ad értelmet a tudattal rendelkezel lényeknek, hanem a tudattal rendelkező lények adnak értelmet az univerzumunknak.
Max Tegmark
-
Az emberi racionalitás nem tud létezni a kifinomult érzelmi élet nélkül. Értelmünk csak azért mûködhet egyáltalán, mert az érzelmeink ilyen jól támogatják. Platón képe, ahogy az értelem kocsihajtóként irányítja a szenvedély oktalan állatait, nem csak a kocsihajtó bölcsességét, de talán a hatalmát is túlbecsüli.
Jonathan Haidt
-
Az emberek azt hiszik, hogy az agyukkal elemzik a helyzeteket, úgy hiszik, az érzelmeik nem mások, mint a megismerés eredményei, de tévednek, mert az értelem nem a fejben van, hanem a testben. Az ember értetlenül kijön az értekezletről: - Miért vagyok dühös, amikor ugrálnom kellene örömömben? - Átsétál a parkon egy verőfényes napon, és azon tûnődik, hogy miért nehéz a szíve, mi a csuda bánthatja. Csak ezután kezdi el elemezni. Az érzelmek vezetik el ahhoz, amire a józan ész képtelen önmagától rátalálni.
-
Egy istent, aki alkotásait jutalmazza és bünteti; akinek akarata van, olyat, akit mi magunkon kívül megélünk, nem tudok elképzelni. Sőt még azt az individuumot sem tudom elgondolni, aki túlélné testi halálát: akármennyire is táplálják ezt a gondolatot - félelemből vagy nevetséges egoizmusból a gyenge lelkûek. Részemre elegendő az élet örökkévalóságának misztériuma, a leendő csodálatos felépítésének tudata és sejtése és az alázatos igyekezet, hogy a természetben megnyilvánuló értelem legparányibb részét is megérthessem.
Albert Einstein
-
Az agyunk úgy jár, hogy a dolgokra nézve mintákat veszünk észre. Az emberek gondolatban összekötötték az égen látszó fénypontokat, és képzeletükben a Földön látott dolgokhoz és a legendáikból ismert alakokhoz hasonlították a képet. A meleg éghajlaton élők skorpiókat vagy oroszlánokat véltek látni az égen, míg a hidegebb égövek lakói jávorszarvast képzeltek oda.
Tim Marshall
-
Az értelem nem a világra vagy a természetre jellemző, hanem lényegileg emberi konstrukció. (...) Az élet értelme nem a világban létező valami, azzal mi ruházzuk fel saját életünket.
Richard David Precht
-
Az állat állandóan érzi, tudja, hogy számára mi a helyes, és cselekedeteit ez határozza meg. Nem így az ember. Valaki kitalál valami baromságot arról, hogy adott esetben hogyan érdemes eljárni, ami esetleg, akkor és éppen ott, némi hasznot hajt a csoportjának, esetleg csupán beszélni lehet róla, a többi szerencsétlen pedig ezt azonnal szabálynak tekinti. Lehet, hogy ők maguk sohasem jöttek volna rá a kitalációra, de ész nélkül másolják, a szabály utasításait betartják. Szabály szerint élik életüket, építik házukat, nevelik gyermekeiket, még akkor is, ha a körülmények már régen megváltoztak. Valaki például Istent talált ki, akit senki se látott és még sok száz generációval utána is azt hiszik, hogy van Isten, vannak ördögök, van kezdet és van vég, mert a régi szabályok ezt állítják. A tömérdek régi, elavult szabályt pedig tradíciónak tekintik, és gondosan őrzik, nehogy véletlenül megváltozzék.
Csányi Vilmos
-
Az értelem és cél emberi kitaláció, ahogy az igazság és méltányosság fogalma is emberi találmány, amit azért alkottak meg, hogy az élet ne legyen annyira kaotikus. Van-e vajon célja egy rózsának, egy felhőnek, egy hegynek? (...) Mi, emberek nem vagyunk egy csodálatra méltó és különösebben intelligens fajta, és azt feltételeznünk, hogy nekünk helyünk van a világmindenség vagy egy mindenható Isten gondolataiban, akárhogy is, ugyanolyan arrogáns feltételezés, mint más egyéb fura elképzeléseink önnön fontosságunkról.
-
Nekem úgy tûnik, hogy az egész természet annak a szellemnek a mûve, melynek a saját létünket is köszönhetjük. Ha valóban a szemünk előtt tartjuk a gondolatot, hogy ugyanarról az értelemről van szó, ugyanarról a teremtő erőről, mely a külső természetben és a saját gondolkodásunkban, érzéseinkben is megnyilvánul, akkor úgy éljük meg a természethez való kapcsolatunkat, mint létezésünk nagy harmóniájának részét, nem pedig úgy, mintha egy igen erős hatalom szellemiségének anyagi következménye lennénk.
Hans Christian Oersted
-
Van, aki úgy hiszi, mindennek oka van; van, aki úgy, hogy mindennek célja és értelme. Előfordulnak, akik tagadják az értelmet, és előfordulnak, akik állítják: örökre és végleg megtalálták. (...) Ezek mindegyike hazugság. Olyan, mintha azon vitatkoznánk, sajtból vagy kiszárításig átsütött csirkemellből van-e a hold. A kozmosznak nincs értelme, mi azonban a lehető legerőszakosabban próbáljuk jelentéssel teli beszédre bírni az univerzumot.