Az agyunk úgy jár, hogy a dolgokra nézve mintákat veszünk észre. Az emberek gondolatban összekötötték az égen látszó fénypontokat, és képzeletükben a Földön látott dolgokhoz és a legendáikból ismert alakokhoz hasonlították a képet. A meleg éghajlaton élők skorpiókat vagy oroszlánokat véltek látni az égen, míg a hidegebb égövek lakói jávorszarvast képzeltek oda.

Kapcsolódó idézetek

1. Az ember olyan képeket lát a világban, amilyenek a fejében léteznek.
2. A régi görögök azt gondolták, hogy a Napot Apolló isten viszi az égbolton egy tüzes szekéren. Azt is gondolták, hogy a tengernek, a hegyeknek, de néha még a termetesebb fáknak is szelleme van. Minden komplex jelenség mögött értelmet képzeltek. Pedig az értelem a komplex jelenségek egészen kicsi tartományára jellemző csak. Az állatok egy részére, meg az emberre. Egy galaxis is roppant bonyolult, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy értelmes. A növények is egészen jól elboldogulnak értelem nélkül. Az ember értelme arra való, hogy a saját világában eligazodjon. Nagyon felületes az, aki azt hiszi, hogy ha van az embernél bonyolultabb létező, akkor az feltétlenül valamiféle személyiség. Naiv dolog Istent egy emberhez hasonlítani, aki örül, haragszik, bosszút áll, jutalmaz és büntet, a tanítások szerint meglehetősen szadista módon. Akkor mindjárt azt is képzelhetjük, hogy lélegzik, eszik, ürít, és időnként hascsikarása van. Csányi Vilmos
3. Köztudott, hogy az agy megtréfálja az embert a hegyek közt a napsütésben. Megváltozik a perspektíva, gyengül az ítélőképesség. Idefent szokatlanul viselkedett az ember. A világ tetején, távol mindentől. Tekintete újra elsiklott a sziklás csúcsok felett; azon kapta magát, hogy hamisítatlan boldogság járja át amiatt, hogy magasan jár. Az ember alapvető vágya, hogy felemelkedjen és hódítson. Aztán azonnal a következő csúcsot keresi; a következő kihívást. Sophie Kinsella
4. Az emberi értelem és kultúra egy formális gondolati rendszert dolgozott ki a minták felismerésére, osztályozására és hasznosítására. Ez a matematika. Segítségével szervezve és rendszerezve gondolatainkat, rájöttünk egy nagy titokra: a természet mintái nemcsak arra valók, hogy csodáljuk őket, hanem egyben kulcsot is adnak a természeti folyamatokat megszabó törvények megfejtéséhez. Ian Nicholas Stewart
5. A valóság gyakran más, mint aminek látszik: a Föld laposnak tûnik, pedig gömb alakú, s a látszat szerint a Nap kering az égen, pedig mi keringünk őkörülötte. Carlo Rovelli
6. Mindenre van magyarázat. Úgy értem, nincs semmi, amire ne akarnánk magyarázatot találni. Az agyunk arra van képezve, hogy ha csodálatos vagy elképesztő dolgok történnek velünk az életben, próbálja szétszedni azokat. Hogy legyen szkeptikus. Hogy kételyeket ébresszen.
7. Az ember valahogy természeténél fogva arra van kódolva, hogy a világban tapasztalható jelenségeket ellentétpárokban lássa: kelet és nyugat, Mars és Vénusz, logika és érzelem, bal és jobb. Az élet legtöbb területén azonban általában nem kell valamelyik oldalra állnunk, sőt sokszor veszélyes, ha mégis megtesszük. Daniel H. Pink
8. Az agyunk őseink természetes kiválasztódás útján létrejött észlelési reflexeinek a megtestesülése, amelyek egyesültek a saját reflexeinkkel és a bennünket körülvevő kultúráéval is. Ezeket viszont a fejlődés és tanulás mechanizmusai befolyásolták, aminek eredményeként csak azt látjuk, ami a múltban segítette az életben maradásunkat - és semmi mást. Beau Lotto
9. Sûrûn álltak a csillagok az égen és pislogtak, mintha megannyi szem lett volna, mely a földet nézi. (...) Szemek azok, megholt emberek szemei, kik visszatekintenek arra, ami kedves volt nekik ebben az életben. S valahányszor egy ember meghal idelent, egy csillaggal több gyúl ki odafönt s valahányszor egy ember születik, egy csillag elszalad a földre. Wass Albert
10. Csakis akkora a mi világunk, amekkorát belőle az agyunkkal látunk. Hinnünk kell a szemünknek, de gondolatban ennél is többre vagyunk képesek. És nem vagyunk egyformák. Agyvelőnk súlya sem azonos, gondolataink fajsúlya is más és más kell, hogy legyen. Tar Károly