A reklám: illatosított hulla. Azt szokták mondani a halottról: "Egészen sima az arca, olyan, mintha mosolyogna." Ugyanez áll a reklámra is. Halott, de örökké mosolyog.

Kapcsolódó idézetek

1. Az ember holtan is lehet klassz. Tulajdonképpen így a legkönnyebb, mert nem öregszik, nem hízik és nem kopaszodik. Audrey Niffenegger
2. Azt megfigyelted, hogy a reklámokban mindig friss a festés? Az egy álomvilág, egy nagy hazugság, ott mindig tiszta a kutya, minden gyerek boldog, fickósak a nagypapák, (...) és ezek együtt arra akarnak rávenni téged, hogy vegyél meg egy vécéillatosítót, mert akkor te is olyan boldog leszel, mint ők. Bödőcs Tibor
3. Az, hogy jól nézel ki, nem biztos, hogy azt jelenti, hogy jól is érzed magad. A halottak is mindig jól néznek ki a koporsójukban. Elvis Presley
4. Hogyan lehetne versengeni azokkal, akik fiatalon haltak meg, akik az emlékekben nyugszanak, és évről évre csak szebbek és jobbak lesznek? Miközben mi öregszünk, lerakódik ránk a zsír, mellünk megereszkedik, járásunk merevebbé válik, tekintetünk eltompul, és már a gondolkodásunk sem a régi, hibázunk, zöldségeket beszélünk vagy esetlenül, sértőn, bántón, ártón fogalmazunk, míg ezek a halottak sosem hibáznak, ők sosem kiállhatatlanok reggelente, sosem szellentenek a reggelinél, sosem felejtik a koszos alsógatyájukat a kád szélén, nem rosszkedvûek, nem igazságtalanok vagy önzők és mogorvák; a halottak csak folyamatosan ragyognak az emlékeinkben. Jón Kalman Stefánsson
5. A mosollyal fizetni lehet. A mosollyal kárpótolni lehet. A mosollyal életet lehet adni. És van mosoly, melyért meghal az ember. Antoine de Saint-Exupéry
6. A halottak olyan jók: ők nem botránkoznak és nem irigykednek. Õk tudják, hogy nehéz strapa ember lenni, élni az életben, ahol minden sötétség, örvény és ki nem olvasott talány.
7. Rossz voltam, s te azt mondtad, jó vagyok. Csúf, de te gyönyörûnek találtál. Végig hallgattad mindig, amit mondtam. Halandóból így lettem halhatatlan. Pilinszky János
8. A reklám az, ha bebeszéljük előre az embereknek, hogy valaminek örülni fognak. Rejtő Jenő
9. Amikor temetnek, hiába sírsz. Addig mosolyogj, amíg élek!
10. Mindig azokat vigasztalják, akik hisznek, pedig azok állítólag örökre meg vannak vigasztalva. A többieknek meg marad a vélekedés, hogy aki meghal, a saját történetével válik azonossá. És hogy ez az azonosság mindaddig létezik, amíg ez a történet érintkezik a többiek jelen idejével. Németh Gábor