Ugrás a tartalomra
A reménytelen helyzetben levő emberen kevés dolog képes eredményesebben segíteni, mint az, ha megtanítjuk, hogyan használja fel a figyelem elvonásának gyógyító stresszét.
Kapcsolódó idézetek
-
Az adás a legjobb öngyógyító módszer. Ha éppen rosszkedvû vagy, de eltereled a figyelmed önmagadról, és tiszta szívből adsz valakinek valamit, egyből jobban leszel. Ne gondolj nagy dolgokra! A figyelmed az, ami másoknak a legjobban hiányzik. A valódi figyelem létrehozza a jelenlét állapotát abban is, aki figyel, és abban is, akire figyelnek. Létrejön egy igazi lélekközösség, amelyben világossá válik, hogy minden problémánk, betegségünk, bajunk képes átalakulni meghittséggé és szeretetté.
Arató Mónika
-
Az embert nem szabad semmitől sem eltiltani, de felvilágosítani, megértetni vele, hogy egyénre és közösségre káros szenvedélyét korlátozza - ez több mint szükséges.
Tar Károly
-
Néha az ember napját az menti meg, ha másra erőlteti a figyelmét.
Sara Crowe
-
A gondban lévő ember segítésének egyik legjobb módja egyszerûen vele lenni.
Thomas Gordon
-
Legelsősorban figyelemre van szükség. A hosszan tartó figyelem, az ítélkezés nélküli jelenlét szeretetteljes kedvességgé válik, magunk vagy a másik irányában. Mindannyian a figyelem hiányától szenvedünk.
Feldmár András
-
A reményveszett lélek előbb-utóbb megedződik, és ügyes kis trükkökkel segíti át a szívet a megpróbáltatásokon.
Finy Petra
-
Az embert mindenre meg kell tanítani. Az embert már nem kötik az ösztönei, ezért bármi lehetséges számára - és ha nem látjuk el kellő útmutatásokkal, csak a sötétben fog tapogatózni.
Osho
-
Semmi sem fontos az emberi lélek betegségeinek kezelésénél, egyedül csak az, hogy a beteg higgyen. (...) És főként: higgyen a saját gyógyulásában. Abban, hogy célja és föladata van még az életben, amit el kell végeznie. Aki mindezt nyújtani tudja a betegnek, az gyógyít.
Wass Albert
-
Jól segíteni nem egyszerû. A krízishelyzetek kezelése elvárások nélkül csak a tanult tehetetlenséget építi.
-
Nincs hatékonyabb eszköz arra, hogy felébresszük az emberekben a jót, mintha úgy kezeljük őket, mintha máris jók lennének.
Gustav Radbruch