A részleges tudásnak is van értéke, de csak ha meg tudjuk mondani, hogy az milyen fokú; ha számszerûen ismerjük egy esemény valószínûségét, akkor valami határozottat tudunk róla, jóllehet az tulajdonképpen bizonytalan. A részleges bizonyosságot tehát meg kell becsülni, csak éppen túlbecsülni nem szabad, és nem szabad a teljes bizonyossággal összetéveszteni.

Kapcsolódó idézetek

1. Egyes dolgokat sohasem "ismerhetünk" meg biztosan és teljes pontossággal. Tudásunk nagy része mindig bizonytalanságnak lesz alárendelve. Csak valószínûségeket ismerhetünk meg. Richard Feynman
2. A bizonyosan tudható dolgok száma elenyésző azokéhoz képest, amelyekről tudjuk, hogy nem tudjuk. Azoké meg, amelyekről azt sem tudjuk, hogy nem tudjuk, valószínûleg még nagyobb, de sajnos azt sem tudhatjuk biztosan.
3. Kimerítően azt ismerjük, amit tökéletesen ismerünk. Tökéletesen pedig azt ismerjük, amit annyira ismerünk, amennyire megismerhető. Ezért, ha valami bizonyításon alapuló tudással megismerhető, és mi mégis csupán valószínûségi érvelés alapján fogadjuk el, nincs róla kimerítő ismeretünk. Aquinói Szent Tamás
4. Ha tudjuk, hogy jelenleg bizonytalanságban élünk, akkor azt el is kell fogadnunk; nagy értéke van annak, ha rájövünk, hogy nem tudjuk a választ különféle kérdésekre. Richard Feynman
5. Egy tudós soha nem biztos. Ezt mindannyian tudjuk. Tudjuk, hogy valamennyi állításunk csak közelítő állítás, amelyeknek bizonyossága különböző fokú. Ha állítunk valamit, akkor nem az a kérdés, hogy igaz-e vagy hamis, hanem az, hogy mi a valószínûsége annak, hogy az állítás igaz vagy hamis. Richard Feynman
6. A tudósnak egy csomó tapasztalata van a tudatlansággal, a kétellyel és a bizonytalansággal kapcsolatban, és azt hiszem, hogy ennek a tapasztalatnak igen nagy jelentősége van. Amikor egy tudós nem találja meg a problémával kapcsolatos feleletet, akkor tudatlan. Ha némi sejtése van arról, hogy mi lesz az eredmény, akkor bizonytalan. És ha állatian biztos abban, hogy mi lesz az eredmény, akkor még némi kételye marad. Kiemelkedő fontosságúnak találtuk, hogy a haladás érdekében el kell ismernünk a tudatlanságot, és helyet kell hagynunk a kétely számára is. A tudományos ismeret olyan állítások halmaza, amelyeknek bizonyossága különböző fokú - némelyek nagyon bizonytalanok, mások közelítőleg biztosak, és egy sem abszolút biztos. Richard Feynman
7. A bizonyosság utáni vágy nagyon erős érzelem. Az élethez nélkülözhetetlenek a biztos - vagy legalább is biztosnak vélt - fogódzók. Válságos lelkiállapottal járhat, ha ezek veszni látszanak. A természettudomány tanúsága azonban ebből a szempontból nem látszik túl biztatónak, hiszen az derül ki belőle, hogy még az olyan egzaktnak számító tudományban is, minta milyen a fizika, a ma biztosnak vélt alapok holnapra megrendülhetnek. (...) Valójában sok mindenről vannak - vagy legalábbis lehetnek - biztos ismereteink, de minden egyes eset gondos mérlegelést igényel arra nézve, hogy ebbe a kategóriába tartozik-e és ha igen, milyen feltételek mellett. A hangsúly itt a mérlegelés szón van. Hraskó Péter
8. Az ember nem tudhatja, hogy valójában mi a fontos, és mi nem. Meg kell tanulja, hogy bízzon a saját értékrendjében. Az értékek mindig viszonylagosak. Agatha Christie
9. Kiderülhet, hogy a meggyőzendő személy az adott tárgyban nem meggyőzhető. És ez legalább annyira értékes bizonyosság, mint az ellenkezője. Györffy Kinga
10. Csak félig tud valamit az, aki nem tudja magáról, hogy tudja; s tudni, hogy tudunk, annyi, mint önmagunkat ismerni. Az önismeret nemcsak önmagáért kívánatos és fontos dolog, hanem azért, mert nélküle semmilyen más tudás sem nyerhet kritikai igazolást és biztos megalapozást. Robin G. Collingwood