A rossz előbb füstölög, mielőtt vétekké gyullad: a lelkiismeret fulladozik ebben a füstben. A megkísértett tisztesség önkéntelen émelyeg a pokoltól. A tárulkozó mélység bûze észre téríti az erőseket, és elkábítja a gyengéket.

Kapcsolódó idézetek

1. A bûn felsebzi a lelket, mint kelés a tes­tet; és éppúgy véres lesz, ha meghorzsolják. Mert az értelem lefegyverzi ugyan a szomo­rúságot, a bánatot, de a megbánás máshon­nan fakad, s minél mélyebbről tör fel, annál szétáradóbb; ahogy a lázas hidegrázástól is jobban vacogunk, mint a téli hidegtől. Michel de Montaigne
2. A jó és üdvös szenvedés elmélyíti a lelket. Bensőségesebbé teszi a felületes embereket. Éretté, nemessé, erőssé kovácsol a nehezebb áldozatokra. Ezek koronája a halál!
3. A túlzásba vitt borzalom olykor inkább elaltatja a lelkiismeretet: nem közel hoz, hanem eltávolít.
4. Jó az, ha a szerencsétlen ember megbékél sorsával, de annak számára, akit a bûntudat kínoz, nem létezik békesség. A lelkifurdalás kínjai megmérgezik még azt a gyönyörûséget is, amit az ember olykor a mértéktelen fájdalomban lelhet. Mary Shelley
5. Az az élet, melyet élünk, zûrzavaros, de képzeletünkben van valami rettenetesen logikus. A képzelet uszítja a bûn nyomába a lelkiismeret-furdalást. A képzelet mûveli, hogy minden gonosztettnek hordania kell megfogant, torz vemhét. Oscar Wilde
6. Az a veszélyes, ami a mélyben él: a forró láva - mely kitörni készül, a jéghegy alja - mit betakar a tenger, s a gonosz szándék - mit érlelünk szívünkben.
7. Nem tudhatjuk, kinek mi munkálkodik a lelkében. Van, hogy a fájdalom, a keserûség és a becsvágy borzalmas tetteket szül. Ha valaki nem képes fékezni a lelkében dúló sötétséget, és hagyja a felszínre törni, az végzetes lehet.
8. Az egyik dolog okozza a következőt. Az embernek van gyengéje, tökéletlen. A tökéletlenség bûnhöz vezet. A bûn pedig szégyenhez. A szégyent büszkeséggel és hiúsággal egyenlíti ki. És amikor a büszkeség elbukik, a kétségbeesés uralkodik el, és ez pusztításhoz vezet, ami a végzetévé válik.
9. A lelkem mélyén jó akarok lenni, jó dolgokat akarok látni, jól akarok élni, de bármerre nézek, csak rossz dolgok vannak. Mintha a gonoszság egyre csak bugyogna föl a földből, és az ember nem tehetne mást, mint hogy kikerüli, nehogy a lábára fröccsenjen. Charles Martin
10. Az ember vajon azért fél a létfenntartási ösztön megjelenésétől, mert felfedezi benne azokat az alávaló szükségleteket és bûnöket, amelyektől a társadalom minden erejével igyekszik visszatartani minket? Ez az ösztön elûzi az embert a fenyegetés forrásától, nem engedi észrevenni felebarátunk baját, lopni, ölni kényszerít... és az ember fut, nem veszi észre a bajt, lop és öl - mindezt a benne megbújó elvtelen lénynek a kedvéért, mely azt kiabálja neki: "Élj!" Csak miután megmentettük az irhánkat, jön a megbánás - s az embert mardosni kezdi a lelkiismeret.