A sûrû éjben fény leszek, Mi távolból hozzám vezet, És többé nem félek, ha karjaidban ébredek, Ha szomjazol, én víz leszek, S ha átölel majd két kezed, Bármi lesz, bármi vár, Tudom, nincs, mi tőlem elválaszt már.

Kapcsolódó idézetek

1. Ne kérd, hogy ígérjem meg azt, amit nem tudok! Szeretlek, és melletted vagyok, De tudom jól, hogy eljön majd a nap, És nem lesz semmi, ami majd visszatart, Mert sehol sem tudtam megnyugodni még. S ha nem lennék szabad, élni sem tudnék.
2. Mindig ébredj mellettem, Nézz rám úgy, hogy érezzem, Nem vár több magányos éj, És nálad lesz menedék.
3. Mosolyod ha rám ragyog, Szívemet kitárhatom, Hisz minden szó elér. És a bánat messze száll, Ha ölelésed rám talál És megcsillan a remény. Pál Dénes
4. Nézd, milyen szép az éjjel, Ránk köszönt csillagfénnyel, A Hold mily fényesen ragyog, És én oly boldog vagyok, Jöjj, ne félj, senki se lát, Bújj hozzám, ölelj át...! Cserháti Zsuzsa
5. Ha alszom, rólad álmodom, ha ébren vagyok, arra vágyom, hogy a karjaimban tarthassalak. A távolság csak megerősített abban, hogy az éjszakáimat melletted, a nappalaimat a szíved-lelked társaként akarom tölteni. Nicholas Sparks
6. Tehozzád siettek elbádgyodt lábaim, S most téged ölelnek testetlen karjaim. Neved napját hozza jövő világosság! Ah! töltse szivedet érzékeny vigasság! Ányos Pál
7. Ha tudom, hogy te vagy, ki kezem után kap, És jobban hallom, mit súg a szád, Elmondtam volna, hogy nem telt el úgy nap, Hogy az álom határán ne gondolnék rád. Ismerős Arcok
8. Vár bennünket minden boldogság, De őrjöngőn nem rohanunk. Biztos, hogy megtaláljuk egymást S kinyujtva Már távolról ölel a karunk. Ady Endre
9. Várom, hogy eljössz, Itt vagyok rég, Megfogom a szárnyad, Minek fék, Veled az úton, Ragyog a fény, Én fogom a szárnyad, Emelj még!
10. Látod, ilyen az élet, Egyszerû az egész. Nélküled nem félek, De veled se túl nehéz. Zanzibár