Ugrás a tartalomra
A sors mindenkit a spirituális világ felé irányít, csak nem mindenki érti az utalásait. A spiritualitás az én értelmezésemben persze nem azt jelenti, hogy el kellene szakadni a valóságtól, és valamiféle elvont lelki-szellemi, felhők közötti világban kellene lebegni. Sőt, aki valójában spirituális, az minden szándékát és gondolatát leföldeli, azaz itt a 3D-ben fizikailag is megvalósítja, de az ehhez szükséges információkat nem a racionális elméjéből, hanem egy sokkal hitelesebb helyről, a tudata központjából, a szívéből szerzi be.
Kapcsolódó idézetek
-
Ha valóban szeretnéd megismerni a spiritualitást, ne keress semmit. Az emberek azt gondolják, hogy a spiritualitás lényege Isten, az igazság vagy a legfőbb dolgok keresése. Ezzel az a gond, hogy így már előre meghatározzák, hogy mit keresnek. Nem a keresés tárgya a lényeges, hanem a megfigyelés képessége.
Sadhguru
-
Azért vagyunk itt a Földön, hogy lelkileg fejlődjünk. Ami sokszor nem könnyû, sőt nagyon fájdalmas, de ez a lényege a történetünknek. De közben meg kell tanulni otthonosan mozogni a fizikai világban is. Az sem jó, ha valaki földhöz ragadt, és csak azt hiszi, amit lát, aminek szaga van, amit meg tud fogni, de azt sem tartom jónak, ha valaki elvarázsolt figura, egész nap csak álmodozik, bambul, és közben csetlik-botlik az anyagi világban.
-
Rengeteg érzelem mozgatja az ember szívét, amikor úgy dönt, hogy spirituális útra lép. A cél lehet nemes: mint amilyen a hit, a felebaráti szeretet vagy a jótékonykodás. De lehet egyszerû szeszély is, félelem a magánytól, kíváncsiság és a szerelem vágya. Mindez azonban nem is számít. Az igazi spirituális út erősebb, mint bármelyik ok, amely elindít minket rajta.
Paulo Coelho
-
Az, amit világnak nevezünk, úgy tûnik, hogy a végtelenségig nyúlik, de valójában hihetetlenül szûk. Egy rész, mit magadból megláthatsz. Egy rész, melyet a kezeddel elérhetsz. Egy rész, melyet érezhetsz. A világ nem valami, amiben minden el van tervezve. A világ valami, amit te alakítasz. (...) A te saját világod.
-
Maga az ember sokszor nem is sejti, mi történik vele, vagy teljesen hamisan láthatja azt, ami történik, miközben az eseményeket a saját világfelfogása szerint próbálja rendezni. De a sorsnak saját logikája van.
Dmitry Glukhovsky
-
Még a legfásultabb, legfáradtabb elme is bátorítást kap a sorstól, hogy észrevegye a valódi gyönyörök csiklandozását. Amikor így teszek, mérhetetlen nyugalom száll meg - odahajlítom, odairányítom lelkem, hogy hozzátapadjon, és élvezze a jót. Nem azért, hogy belevesszen, eltûnjön benne, hanem éppen az ellenkezőjéért: hogy megtalálja benne önmagát.
Michel de Montaigne
-
A legtöbb embernek sok vallásos hiedelme van, amelyekben hisz, és útmutatást talál. De amíg nem derítjük ki pontosan igazságszintjüket, nem tudhatjuk biztosan, hogy nem téveszmék vagy féligazságok-e. A spirituális tévedések nagy része tartalmaz valamennyit az igazságból, amely aztán elvész a félreértelmezések és szándékos torzítások között.
-
A tudatosság az igazság utazása. Tudom, hogy ez ködösen és idealisztikusan hangzik, de nem vagyok valami boldog, és kétségbeesetten azzá szeretnék válni. Úgy érzem, hogy valahol mélyen bennem lakozik a boldogság elérésének képessége. Azt gondolom, hogy azért voltam eddig ilyen boldogtalan és összezavarodott, mert valamiért ez akartam lenni. Úgy érzem, hogy nem akarok boldogtalan lenni, legalábbis ezt mondom, de a cselekedeteim, gondolataim, vagy az, ahogyan a gondolataimat értelmezem, mást mondanak.
-
A spirituális fejlődés egy csodálatos folyamat, ha engeded, hogy megtörténjen. Egy olyan belső utazás, mely egyik ráeszméléstől vezet el a következőig, és rengeteg olyan hasznos felismerést foglal magában, melyek mindig éppen akkor következnek be, amikor készek vagyunk a befogadásukra.
Marianne Williamson
-
Az élet értelmét keresni, bepillantani a kulisszák mögé, azt a végső valóságot kutatni, amelyet sokszor Isten néven emlegetünk, illúzió (...), vagy legjobb esetben is olyan vágy, amelyet egyesek éreznek, mások meg nem. Az előbbiek nem ismerik jobban az igazságot, nem járnak előrébb a bölcsesség útján, mint azok, akik könyvek írásával vagy növekedési pontok generálásával töltik az életüket. Olyan ez, mint hogy van, aki szőke, van, aki barna, van, aki szereti a spenótot, van, aki nem. Az emberek szellemi értelemben két csoportba sorolhatók: az egyik hisz a mennyben, a másik nem; az egyik úgy gondolja, hogy azért vagyunk ebben a változó és fájdalommal teli világban, hogy megtaláljuk a kiutat, a másik egyetért azzal, hogy a világ változó és fájdalommal teli, de ez nem jelenti azt, hogy volna kiút.
Emmanuel Carrere