Téma
Végtelen idézetek
-
Ezer év csupán egy pillanat. Semmi sem új, semmi sem más. Ugyanaz a séma ismétlődik, ugyanazok a felhők, zene, érzések, mint egy órája vagy egy örökkévalóság óta. Nincs itt semmi számomra, semmi a világon. Most már emlékszem, ez már megtörtént velem, ezért mentem el... meg fogod találni a válaszaidat, noha nem lesz könnyû, tudnod kell azt, hogy megéri. Fogd munkára az elméd a lehető legkeményebben, de tudd, hogy ez csak egy gyakorlat. Készíts gyönyörû alkotásokat, oldj meg problémákat, tárd fel a fizikai univerzum titkait, ízleld az érzékeid információit. Érezd az örömöt, a nevetést, a bánatot, részvétet és jól pakolj el minden emléket a hátizsákodba. Emlékszem, honnan jöttem és hogyan váltam emberré, hogy miért maradtam itt. Most itt az idő, hogy elhagyjam a Földet. Itt a kijárat, maximális sebesség, nem csupán örökkévalóság: végtelen.
-
Kormosan, de tiszta szívvel, A füst barna fiai Beköszönünk ma hozzátok, Házak boldog urai. És kivánunk, és ohajtunk Ujnál újabb esztendőt, Szerencsével rakodottat, Nem is egyet, sem kettőt, Hanem igen, igen sokat, Annyit, mint a kis világ, Mennyi csillag van az égen, Régi fákon mennyi ág. Vörösmarty Mihály
-
A mítoszok, a rituálék és a bölcs tanítások értelmezései idővel változnak, akárcsak az erdő, az óceán és a sivatag. Ez az oka annak, hogy a sámánok készségesen elfogadják egy-egy ősi mítosz vagy archetípus újszerû kifejeződését. Ezzel szemben egy vallás hívői gyakran ragaszkodnak a régi formákhoz. Alberto Villoldo
-
Azt hiszem, hogy az egyetlen reményünk a jövőre egy új emberi ökológiai felfogás elfogadása, amelyben elkezdjük újraalkotni koncepciónkat az emberi képesség gazdagságáról. Oktatási rendszerünk úgy bányászta eddigi elméinket, mint egy külszíni fejtés: egy bizonyos nyersanyagért. A jövőben ez nem lesz elég. Újra kell gondolnunk az alapvető elveket gyermekeink oktatásával kapcsolatban. Ken Robinson
-
Egykor nyírfákon hintáztam és arról álmodom, bárcsak újra megtehetném. Az élet ösvény nélküli erdő, ahol az arcodat nap égeti és leszakadt pókháló csiklandozza. És az egyik szemed sír a gallyak karcolásától. Elmennék a Földről egy időre, majd visszatérnék újrakezdeni. Szeretnék felmászni a nyírfára, fel a fekete ágakon a hófehér mennyország felé, míg a fa nem bírná tovább. Ám lehajtaná koronáját és engem lerakna megint. Jó lenne elmenni, majd visszajönni. Van annál rosszabb is, mint nyírfán hintázni. Robert Frost
-
Lehet, hogy az esőtánc nem hoz esőt, viszont összehozza az embereket, és megerősítést nyújt - emlékeztet minket arra, hogy máskor is voltunk már ilyen nehéz helyzetben, és közösen átvészeltük azt. Az esőtáncok funkciója pszichológiai és szociális jellegû. Azáltal, hogy összehangolt, strukturált, sablonos viselkedésmintákat alkalmazunk, a rituálék összekötnek minket, megidézik a közös múltat, és felvillantják a jövőre vonatkozó közös reményeket. Michael Norton