A szenvedés is sokat ér, mert én szenvedek, és az én szenvedésemben mellettem őrködik a világot semmibe sem vevő, keserû, büszke öntudat.

Kapcsolódó idézetek

1. Üres a fejem, a lelkem árva, Egy nehéz súly húz vissza a magányba, És hatalmába kerít engem a bánat, Teljesen felemészt az önsajnálat.
2. Ha tudok másoknak segíteni, abból én is erőt merítek. Ha viszont állandóan a magam szerencsétlenségével foglalkoznék, ellepne az önsajnálat, nem jutnék túl a nehéz időszakokon. Margitai Ági
3. Csak a magunk szenvedését tudjuk fölmérni, és csak a saját életünket érezhetjük fölöslegesnek. Paulo Coelho
4. Az egyedüllétben van valami szégyenletes. A szorongást és a szomorúságot, amivel jár, még csak el lehet viselni - a szégyent nem. Galgóczi Erzsébet
5. Sírok, ha valami szép, sírok a fájdalom miatt, és van, hogy azért sírok, mert nem érzek semmit. Nem tehetek róla. Saját magam karikatúrája vagyok. Keanu Reeves
6. Ha senki más nem törődik is velem, én törődöm magammal. Minél társtalanabb, minél magányosabb vagyok, minél kevesebb a jóakaróm, a pártfogóm, annál többre kell becsülnöm önmagamat. Charlotte Bronte
7. Meglehet, nem is olyan értékes az én időm, de tény és való: rettenetesen szenvedek, valahányszor úgy látom, hiába vesztegettem. Italo Svevo
8. A szenvedés megacélozza a jellemet. Agatha Christie
9. Az öntudat nagy kincs, legalább akkora érték, mint maga az élet. Ez tesz bennünket emberré. Csakhogy nagy ára van: a halandóság ütötte seb. Létezésünket mindörökké beárnyékolja a tudás, hogy növekedésünket, virágzásunkat követően elkerülhetetlenül megsemmisülünk és eltûnünk. Irvin David Yalom
10. A szenvedésnek mélysége van, valami fogfájós valósága, ami meghülyíti az embert, sőt, több mint meghülyíti, gonosszá teszi. John Hoyer Updike