A szenvedésnek mélysége van, valami fogfájós valósága, ami meghülyíti az embert, sőt, több mint meghülyíti, gonosszá teszi.

Kapcsolódó idézetek

1. A legmélyebb az erősek szenvedése. Agatha Christie
2. Semmi sem hozza úgy elő az emberből az őszinteséget, mint a szenvedés. A szenvedés átélése, de az is, ha másokat sújtunk vele. Sara Collins
3. Tény, hogy a szenvedés élesíti a szellemet. De ha túlságosan élesíti, az ember belepusztul!
4. Fizetni kell, be kell mocskolnunk magunkat az alávaló emberi szenvedéssel. A fájdalom piszkos, visszataszító és ragacsos világával. Albert Camus
5. A remény mindenféle nevetséges, irreális helyzetekbe tudja sodorni az embert.
6. A szenvedés nem nemesíti a lelket: a hosszan tartó fájdalmak felőrlik a boldogságért létező tudatot.
7. A magány különös dolgokat mûvel az ember lelkével. Nem csupán megsebzi, de fel is kavarja. Robert Lawson
8. A nagy szenvedések átgyúrják az embert. Néha a pusztulás felé, a meghalás felé, megtörténhet azonban, hogy a szenvedés kisüti az addigi lényünket, és megváltozunk általa.
9. Aki szánja az áldozatát, szenvedjen. Nagy elme és mély érzés szenvedésre, fájdalomra kötelez. Az igazán nagy emberek, azt hiszem, igen nagy fájdalmat hordoznak ezen a földön. Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij
10. A szenvedés megacélozza a jellemet. Agatha Christie