A szerelem életéről leválva, a szerelemtől nem színezve a világ visszanyeri a maga természetes és érzéketlen jelentőségét. Ez először mellbe vág, aztán furán vigasztal.

Kapcsolódó idézetek

1. A szerelem minden - hozzá képest minden más semmi. Ezért annak, aki szeret, minden elvesztette jelentőségét - leveti jelmezeit a szív, s csak a szeretetben találja meg az élet esszenciáját. Sören Kierkegaard
2. A szeretetet, amiben bennünket részesítenek, magától értődőnek tartjuk, a gyûlöletet megfoghatatlannak. Pedig a megfordítottja jogosabb, okosabb lenne. Fligl József
3. Azt szeretném, ha a világ, az irgalmat mindjobban feledő, az őrületbe vesző világ más egyébbel foglalkozna. Esetleg emberi érzelmekkel. Például a szerelemmel. S nem plátóival. Vavyan Fable
4. Ezen a világon mindennek van "miértje": a szerelem azonban más világból való, hirtelen jön, anélkül, hogy tudnád, miért, meglep anélkül, hogy tudnád, hogyan, és visz magával, anélkül, hogy tudnád, hová. Ioan Slavici
5. Az ember a természetellenest teszi meg erénynek, s szégyelli azt, ami természetes. Hogyan szerethetünk valakit földöntúli szerelemmel, mikor tudjuk, hogy szakadatlanul mûködő bélrendszerrel rendelkezik? A szerelem tárgya, amint a tyúkszemét metéli! Ha a megvadult szerelmesnek rendszeresen végig kellene néznie titokban, hogy mit csinál imádottja, amikor egyedül hiszi magát, ugyan meddig tartana a szerelme? Férfi és nő: ennyi az egész. A többi sallang, cifraság. Száraz Miklós György
6. A szeretet nem változtatja meg a világot, de elviselhetőbbé teszi, rosszul mondom: kevésbé elviselhetetlenné. Moldova György
7. A szerelem furcsa dolog. Boldog leszel tőle, aztán szomorú. Olyasmiket is megteszel, amiket azelőtt sosem tettél volna meg.
8. A szerelem a legrosszabb dolog a világon. Az ember megőrül, nem is törődik magával. A dolgok értelme megváltozik, az ember a legnagyobb őrültségekre is képes, és egy perc alatt elintézi magát egy életre. Mario Vargas Llosa
9. A szerelem (...) helyet csinál magának. Vagy szétveri az életet, vagy, ha elmúlik, olyan tüskét hagy a lélekben, amit az ember utána sokáig hordoz, mint a szerelemre való képtelenség élményét.
10. A szerelem feltétlen, de azt is tudom, hogy lehet kiszámíthatatlan, váratlan, irányíthatatlan is és elviselhetetlen, és könnyen összekeverhető a gyûlölettel. (...) Olyan, mintha a szívem nem férne meg a mellkasomban, mintha már nem is az én részem lenne, hanem már a tiéd, és hogyha szeretnéd, én nem kérnék cserébe semmit, nem kell ajándék vagy bizonyíték az érzéseidre, csak az, hogy tudjam, hogy szeretsz. A szíved kell az én szívemért.