A szerelem nem olyasmi, amihez útmutatót kap az ember. Jön egy nagy hullám, és elsodorja azt, aki az útjába kerül. Nincsenek szabályok, amiket követhetnénk, és sohasem tudhatjuk, hogy mikor cselekszünk helyesen. Nincsenek utasítások ahhoz, hogy hogyan lehetne tisztán tartani a kialakult érzést. Egyszerûen befészkeli magát az ember szívébe, és ettől kezdve csak imádkozni lehet azért, hogy maradjon is ott.

Kapcsolódó idézetek

1. Hogy csaphat le az emberre ilyen hirtelen? Hogy toppanhat be csak úgy, se szó, se beszéd, minden előzetes figyelmeztetés, értesítés nélkül? Nem lassan, fokozatosan, ráérősen kellene inkább elhatalmasodnia, hogy amikor eljön a pillanat, s az ember rádöbben: "szerelmes vagyok", legalább tudja - vagy azt higgye, hogy tudja -, kit és mit szeret egyáltalán? Hogy lehet az, hogy egyetlen mozdulattól, egy ismerősen koppanó lépéstől, egy homokba hulló hajtincs árnyékától máris hömpölyögve áradnak-apadnak a szív hullámai? Ahdaf Soueif
2. Semmi szükség rá, hogy indulatossá, rombolóvá válj, semmi szükség neheztelésre - mert a szerelmet nem lehet befolyásolni. Olyan, akár egy fuvallat. Látod... csak úgy jön. Ha ott van, ott van. Aztán elmegy. És ha elment, elment. A szerelem rejtély, nem irányíthatod. Nem is szabad irányítanod, nem szabad törvényesítened, nem szabad erőltetned - semmilyen okból. Osho
3. A szerelem nem valami olyasmi, amit meg kell "találnunk". A szerelem folyamatosan körülöttünk van, és csak a megfelelő körülményekre vár, hogy felfedje magát. Egyszerûen nem szabad, hogy elkerülje a figyelmünket. Gyakorlást igényel, hogy kitárd a szíved, sebezhető merj lenni, és kényelmes legyen számodra a bensőséges viszony.
4. A szerelem bonyolult. Sosem földhözragadt vagy hétköznapi. Sosem szokhatsz hozzá. Előbb neked kell kézen fogva vezetned őt, aztán hagynod kell, hogy ő vezessen kézen fogva téged. Nem tudsz ellenállni neki. Úgy ragad magával, mint az áradat. Előbb kisodor a nyílt tengerre, aztán valahol partra vet. Ma keservesen kínlódsz miatta, de ha megszenvedsz érte, a mennybe mész. Elmenekülhetsz előle, de sosem mondhatsz rá nemet. Ez mindenkire egyformán vonatkozik. Amy Tan
5. A magunkfajta emberek nem esnek szerelembe; mi mély és koromsötét helyekre zuhanunk. A szerelem az, ahova felmászunk, lépésről lépésre. Hátrahagyjuk magunkat, feljebb és feljebb emelkedünk önmagunknál, és fohászkodunk, hogy bírjuk erővel.
6. A szerelemnek nem parancsolhatsz, nem mondhatod meg, mit tegyen. Szerelemre nincs orvosság. Jön és elmúlik. És fáj, amikor elmúlik. Olyankor egészen halálig megmarad. Günter Grass
7. A szerelmesnek meg kell tanulnia tudatosan szeretni; el kell határoznia, hogy megtanul szeretni; akarnia kell, hogy szeressen. Nem történik magától a szeretet, nem pottyan az ember ölébe. A szeretet - mûvészet. Gyakorolni kell, rá kell bíznunk magunkat. A szeretet - elhatározás. "Szeretni akarok, még akkor is, ha pillanatnyilag nem is hoz semmi megfoghatót." A szeretetnek konkréttá, sajátossá kell válnia, laknia kell valahol. Különben túl légies, elvont és metafizikai lesz. Ez a veszély fenyegeti azt, aki cölibátusban él. Az ember szereti az emberiséget, de konkrétan senkit sem szeret. A meredekebb út a házasság útja. Amikor beléptünk a rendbe, azt mondták nekünk, hogy mi a nehezebb úton járunk; de ma már nem hiszem ezt. A meredekebb út a házasságnak, a hûségnek, az otthonmaradásnak az útja. Richard Rohr
8. A szerelem nem nagy, és nem is kicsi; egyszerûen csak szerelem. Egy érzést nem lehet úgy mérni, mint egy útszakaszt. Aki ezt teszi, elkezd összehasonlításokat tenni a másoktól hallottakkal, vagy pedig azzal, aminek elképzelése szerint történnie kellene vele. Így mindig egy történet után fog loholni, ahelyett hogy a saját útját járná. Paulo Coelho
9. A szerelem feltétlen, de azt is tudom, hogy lehet kiszámíthatatlan, váratlan, irányíthatatlan is és elviselhetetlen, és könnyen összekeverhető a gyûlölettel. (...) Olyan, mintha a szívem nem férne meg a mellkasomban, mintha már nem is az én részem lenne, hanem már a tiéd, és hogyha szeretnéd, én nem kérnék cserébe semmit, nem kell ajándék vagy bizonyíték az érzéseidre, csak az, hogy tudjam, hogy szeretsz. A szíved kell az én szívemért.
10. A szerelem feltétlen, de azt is tudom, hogy lehet kiszámíthatatlan, váratlan, irányíthatatlan is és elviselhetetlen, és könnyen összekeverhető a gyûlölettel. (...) Olyan, mintha a szívem nem férne meg a mellkasomban, mintha már nem is az én részem lenne, hanem már a tiéd, és hogyha szeretnéd, én nem kérnék cserébe semmit, nem kell ajándék vagy bizonyíték az érzéseidre, csak az, hogy tudjam, hogy szeretsz. A szíved kell az én szívemért.