A szívem el van, ó, egészen andalodva, és imé, reszketeg, amióta veled éjelente, hajnalonta itt ímélezgetek.

Kapcsolódó idézetek

1. Alszom, s szívem virraszt, mindig tehozzád vágyom. S melléd varázsol egy aranyló szárnyú álom. A szívem a szíveden. Kezemmel reszketeg érintem bőrödet, feszes lesz és remeg. André Chénier
2. Ha látnád, milyen elárvult vagyok. Egy könny tûnődik bennem hajnal óta.
3. Az én karom reszket ölelve téged, Az én szivemre verődik beszéded S hogy gyökeret vert tebenned a lelkem, Én felsikoltva önmagamra leltem. Lesznai Anna
4. Az én szívem játszik, ingemen átlátszik, másik szívvel tündérkedik hajnalhasadásig. Nagy László
5. Ma éjjel az emlékeddel alszom vagy virrasztok, hisz` megtörtént már párszor, makacs fájdalommal kívánom a hajnalt, kérlek bocsáss meg nagyon hiányzol. Kovács Ákos
6. Fejemben éj van, éjek éjjele, S ez éj kísértetekkel van tele; Agyamban egymást szülik a gondolatok, S egymást tépik szét, mint vadállatok. Petőfi Sándor
7. Szeretlek, hozzám tartozol, te vagy a szívem, és most, hogy elmész, úgy érzem, a szívem tépik ki belőlem. Orson Scott Card
8. Mióta szeretlek, eszméletem minden percében rád emlékezem, álmomban is te őrzöl meg talán, rólad tudósít munka és magány, veled lep meg hajnalom, alkonyom, s hozzád megyek, ha tőled távozom. Garai Gábor
9. S mert szív, felezve, alig-alig élhet, én egész szívemet átadtam néked; így maradok, mint ismersz, egyre csonkább. Michelangelo Buonarroti
10. Véled kelek, véled fekszem, Emléked tüzénél melegszem. Görcsösen, némán átkarollak: Tört roncsa zátonyult hajómnak. Első reményem, első álmom, Utolsó üdvöm, végsugárom. Betöltetlen, égi ígéret, Titkon, éjjel szenvedek érted. Berde Mária