Ugrás a tartalomra
A szórakoztatóipar valóban iparág. Az egy gyár, a mûvészetek gyorsétterme, amely tömegtermékeket állít elő. Aki a McDonald's-nak akar szar hamburgereket készíteni, annak szüksége van egy üzemre, aki pedig szar mûalkotásokat akar gyártani, annak szüksége van drága és hatalmas berendezésekre. Ezért abszolút megértem, miért kell a Sonynak a CGI (a számítógépes képalkotás), de azt nem értem, hogy nekem és a többi olyan mûvésznek, aki nem áll kapcsolatban nagy cégekkel, miért kellene másolnia a nagyüzemi stílust.
Kapcsolódó idézetek
-
A mûvészetnek nem az a dolga, hogy mint egy hatalmas tükör összegyûjtse a történelem minden viszontagságát, változatát, végtelen ismétléseit. A mûvészet nem zenekar, amely a menetelő történelem nyomában kullog. Azért van, hogy a maga történetét teremtse meg.
Milan Kundera
-
A filmcsinálás olyasvalami, mint a kolbászgyárban tett látogatás. A végtermék nagyszerû, a készítési folyamat azonban sokszor gusztustalan.
Mike Morris Medavoy
-
A színház óriási igénybevétel, olyan, mint egy gyár, ahol az ember aláveti magát mindennek. Részese egy rendszernek, egy alkalmazott, annak minden jó és kevésbé jó hozadékával. Ez nagyon nagy áldozatokkal is jár, de egyben sokat is ad.
Kamarás Iván
-
A szórakoztatóipar egy folyton pörgő mókuskerék. Soha nem áll meg, szinte lehetetlen kiszállni belőle. És ha megpróbálsz mégis lassítani, az emberek elfordulnak tőled. Egyetlen kihagyott pillanat, és a helyeden már ott van valaki más. Ez nem csak a karrieredet érinti, hanem a mindennapjaidat is: mintha folyamatosan kamerák előtt élnél, mintha állandóan bizonyítanod kellene, hogy megérdemled a figyelmet. Elveszted a magánszférádat, és a legrosszabb, hogy néha te magad sem tudod már, hogy ki vagy valójában.
-
Nem hiszem, hogy a mûvészetnek kellene gondolkodnia a saját társadalmi jelentőségéről. Ha a mûvészetnek van feladata, akkor csak az, hogy magas szintû alkotásokat hozzon létre. A magas szintû alkotás pedig nem más, mint a lét autentikus megragadása. Ha ez sikerül, annak nyilván van hatása a világra. Amikor nagy mûvet olvasol, hallgatsz, látsz, akkor egyértelmû: e nélkül a mû nélkül immáron nem kompakt a világ.
Háy János
-
A kapitalizmus nem csak egyenlőtlenségeket teremt, hanem kulturális kényszereket is arra vonatkozóan, hogy milyen tartalmakat lehet elkészíteni és milyeneket nem. (...) A kapitalizmus nem csak az, hogy a kamerát vagy az autót hogyan gyártják, hanem az is, hogy a mûsorokat hogyan gyártják és egyáltalán milyen mûsor jut el odáig, hogy emberek láthatják. Egy kereskedelmi tévé egy nagyon súlyosan ideologikusan mûködő kulturális intézmény, ami indoktrinál embereket bizonyos viselkedésmintákra, bizonyos kulturális felfogásokra stb. Ha ezt legalább tudatosítjuk magunkban, akkor valamilyen módon közösen fölfedezhetjük a manipuláltságunkat.
-
Szemben a film iparszerûségével, ahol a gyártási rend, a határidők, a költségek, az előállítás, az ipar mindent felülír, a színházban csodálatos szabadság van.
Szirtes Tamás
-
A mûvészetnek nem lehet az a célja, hogy minél többen szeressék és kövessék. A mûvészetnek az a dolga, hogy megnehezítse az emberek számára azt, hogy úgy éljenek, ahogy nélküle éltek volna. Ezért a szenvedélyes elutasítás sokszor inspirálóbb és boldogítóbb, mint a higgadt tudomásulvétel.
Eörsi István
-
A mûvészet nem a szépségről szól, hanem a különösségről. Az, hogy a mûvészet többnyire (de távolról sem mindig) szép dolgokat hoz létre, nem cél, hanem következmény. Ha sikerül megragadóan ábrázolni az egyediben az általánosat, azt hajlamosak vagyunk akkor is szépnek érzékelni, ha amúgy távolról sem szép maga a dolog, amit ábrázol. Van olyan mûvészinek tûnő alkotás is, ahol érezhető, hogy a szépség önmagában cél, és nem csak a különösség következménye - nos, az ilyet szokás giccsnek nevezni.
Mérő László
-
Ez a társadalom elvesztette az érzékét, hogy megítélje, mi a mûvészet. A mûvészet bizonyos dolgok kifejezése. Ehhez a kifejezéshez pedig 100%-os szabadságra van szükség.
Kurt Cobain